Hipolimnion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hipolimnion a hőmérséklet szempontjából rétegzett tavak alsó, sűrű rétege, mely a termoklin alatt helyezkedik el.[1]

Rendszerint nyáron a hipolimnion a tó leghidegebb rétege, míg télen a legmelegebb. A réteg nyáron olyan mélységekben helyezkedik el, hogy a szél és más külső hatás nem képes keverni a vizét és rendszerint nem kap elegendő mennyiségű fényt, hogy a fotoszintézis előfordulhasson benne.[1]

Mély, mérsékelt tavakban a hipolimnion megközelítőleg 4 °C körüliek egész évben. Alacsonyabb szélességeken a hipolimnion hőmérséklete lehet ennél jóval magasabb, általában a leghidegebb hónap középhőmérsékletével egyezik meg, így trópusokon 20 °C feletti is előfordul.[1]

A tavak hőmérséklet szerinti rétegződési szintjei

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Padisák Judit. Általános limnológia (magyar nyelven). ELTE Eötvös Kiadó (2005). ISBN 963-4637-21-3