Hipogeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A De Beaumont–Bonelli–Bellacicco-hipogeum

A hipogeum (hüpogeum, hypogeum, hypogaeum) „föld alatti üreg”, a görög hüpo (alatt) és gaia (föld) szavakból ered. Általános értelemben az őskeresztények temetkezési és istentiszteleti helyének elnevezése volt. Későbbi, római kori elnevezésük katakomba. Használatos még az elhamvasztott emberi maradványok számára kialakított fülkék vagy sírüregek (latinul: loculi) megnevezésére.

Források[szerkesztés]

  • James Stevens Curl: A Dictionary of Architecture and Landscape Architecture, Oxford University Press, 2006. ISBN 0-19-860678-8
  • M. Balfour: Titokzatos megalitok - Hajja és Fiai Kiadó ISBN 963 85404 27

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]