Hildesheimi Szent Mária-katedrális

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hildesheimi Szent Mária-katedrális
Világörökség
Hildesheim Cathedral.North.Tower.JPG
A hildesheimi dóm északnyugati oldala
Adatok
Ország Németország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
A hildesheimi Szent Mária-katedrális  (Németország)
A hildesheimi Szent Mária-katedrális
A hildesheimi Szent Mária-katedrális
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 09′ 10″, k. h. 9° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 52° 09′ 10″, k. h. 9° 56′ 38″

A hildesheimi Szent Mária-katedrális, más néven a hildesheimi dóm korai román stílusú műemlék templom Hildesheimban, Németország Alsó-Szászország tartományában. 1985-ben a hildesheimi Szent Mihály-templommal együtt a Világörökség részévé nyilvánították.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dómot Altfrid püspök idejében, 872-ben építették és a 11. század és 14. század között lényegesen kibővítették és átépítették. Az összes következő építmény a régi alapokra épült.

A dómot körülvevő udvaron még ma is világosan látszik a Bernward von Hildesheim püspök idejéből származó dómvár szerkezete.

A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a korábbi barokk átépítéseket eltüntették, a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. A püspökség 2015-ben esedékes 1200-éves jubileumára készülve jelenleg átfogó restaurálást végeznek.

Az ezeréves rózsatő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezeréves rózsatő

A dóm nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani; a rózsatő-legenda szerint 815-ből származik.

Úgy mesélik, hogy Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét hallgatott. Közben felakasztotta a magával hozott Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, de a mise után már azt nem lehetett az ágról levenni. Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, és Szűz Máriának kell szentelnie, mert az ő jelképe a rózsa.

A mai rózsatő megléte legalább négyszáz évre folyamatosan bizonyított.

A második világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba találatok érték a dómot és az apszist a rózsatővel. A rózsából a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt lehetett hinni, hogy ezzel vége a híres rózsatőnek. A rózsa gyökere azonban sértetlen maradt és rövid időn belül új ágakat hajtott. Azóta a rózsafa ágait kis fémtáblákkal jelölik, azt az évet írva rá, amikor az ág kihajtott. A város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a rózsatövet és azóta a rózsa a város jelképévé vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.

A dóm belseje és műkincsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hezilo-csillár

Világhírűek a Bernward (9931022) idejéből származó bronzalkotások:

  • az 1015-ből származó Bernward-kapu, rajta bibliai jelenetekkel,
  • az 1020-ban készített Krisztus-oszlop, rajta Krisztus cselekedeteivel.

További műkincsek:

A háború utáni korszakból említésre méltó a Mária-ablak, valamint az apszis mozaikja, amely a háborús pusztításra emlékeztet.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hildesheimer Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheimi dóm témájú médiaállományokat.