High ’n’ Dry
| Def Leppard High 'n' Dry | ||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 1981. július 11. | |||
| Formátum | Nagylemez | |||
| Felvételek | 1980 - 1981, Battery stúdió, London | |||
| Stílus | hard rock, heavy metal | |||
| Hossz | 42:15 | |||
| Kiadó | Mercury Records (USA) Vertigo Records | |||
| Producer | Robert John "Mutt" Lange | |||
| Kritikák | ||||
| ||||
| Def Leppard-kronológia | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A High 'n' Dry a brit Def Leppard második nagylemeze, mely 1981. július 11-én jelent meg. Ez volt az utolsó olyan Def Leppard album, melynek készítése során az együttes gitárosa Pete Willis teljes mértékben kivette a részét a stúdiómunkálatokból. Az album a Billboard 200 listán a 38. helyre,[1] míg az UK Albums Chart listán a 26. helyre került.[2] A lemezen hallható High 'n' Dry (Saturday Night) című dal felkerült a VH1 „40 legnagyobb metal dal” listájára is, ahol a 33. helyen szerepelt.
1984-es újrakiadás és fogadtatás[szerkesztés]
Az 1983-ban megjelent Pyromania album sikerének köszönhetően a High 'n' Dry 1984. május 31-én újra megjelent 2 bónuszdallal kiegészítve. Ezek közül a Bringin' On the Heartbreak remixelt verzióját 1984-ben adták ki, mely a brit albumlistán a 61. helyig jutott. A másik bónuszdalt képező Me & My Wine szintén remixelésre került, melynek videóklipjében a The Young Ones című TV sorozatot parodizálta ki a zenekar. Az album 1990-es években megjelent újrakiadásain azonban már egyik bónuszdal sem szerepelt.
Megjelenésekor az album nagyrészt pozitív kritikákban részesült, a Rolling Stone 3 csillaggal jutalmazta a lehetséges ötből. Az AllMusic négy csillagot, míg a Sputnik Music 3,5 pontot adott rá a lehetséges ötből. Utóbbi kifejtette, hogy a High 'n' Dry jóval magabiztosabb album lett, mint az elődje, melyben nagy szerepet játszott a zenekar producere Robert John "Mutt" Lange is.[3] A kedvező kritikák ellenére az album kereskedelmi szempontból nem lett sokkal sikeresebb, mint elődje. Nagymértékben növelte a lemezeladást a Bringin' On the Heartbreak dalra forgatott videóklip is, melyet első heavy metal videóként gyakran sugárzott az ekkortájt induló MTV is.
Számlista[szerkesztés]
| Cím | Szerző(k) | Hossz | |
|---|---|---|---|
| 1. | Let It Go | Joe Elliott, Pete Willis, Steve Clark | 4:43 |
| 2. | Another Hit and Run | Elliott, Rick Savage | 4:59 |
| 3. | High 'n' Dry (Saturday Night) | Elliott, Clark, Savage | 3:27 |
| 4. | Bringin' on the Heartbreak | Elliott, Willis, Clark | 4:34 |
| 5. | Switch 625 | Clark | 3:03 |
| 6. | You Got Me Runnin' | Elliott, Willis, Clark | 4:23 |
| 7. | Lady Strange | Elliott, Willis, Clark, Rick Allen | 4:39 |
| 8. | On Through the Night | Elliott, Clark, Savage | 5:06 |
| 9. | Mirror, Mirror (Look Into My Eyes) | Elliott, Clark, Savage | 4:08 |
| 10. | No No No | Elliott, Willis, Savage | 3:13 |
| 1984-es kiadás bónuszdalai | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
| 1. | Bringin' On the Heartbreak (Remix) | Elliott, Willis, Clark | 4:34 | ||||||
| 2. | Me and My Wine (Remix) | Elliott, Willis, Clark, Savage, Allen | 3:40 | ||||||
Megjegyzések[szerkesztés]
- Az album bakelit és kazetta változatainak A oldalát a Me & My Wine (Remix) zárta, a B oldalt pedig a Bringin' On the Heartbreak (Remix) nyitotta. A CD verzióra ezek a dalok az eredeti kiadást is záró No No No után kerültek fel.
- Az eredeti kiadás utolsó dala a No No No című szám volt, mely a „No” szó folyamatos ismételgetésével ért véget.
- A lemezen szereplő Lady Strange című dalt már az 1980-as Reading Fesztiválon is játszották, bár akkor még eltérő dalszerkezettel és szöveggel adták elő. A dal érdekessége, hogy azon kevés Def Leppard szerzemények közé tartozik, melyek megírásából Rick Allen is kivette a részét. (Allen még a Me & My Wine remix változatában és az 1992-es Adrenalize albumon szereplő I Wanna Touch U című szerzeményben van szerzőként feltüntetve).
- Az eredeti CD kiadás borítójában a köszönetrovatban olvasható volt Phil Collen neve is, aki a lemez rögzítésekor nem volt az együttes tagja. Collen egészen addig nem is csatlakozott az együtteshez, amíg 1982 júliusában ki nem rúgták Pete Willist.
Közreműködők[szerkesztés]
- Joe Elliott – ének
- Pete Willis – gitár, háttérének
- Steve Clark – gitár, háttérének
- Rick Savage – basszusgitár, háttérének
- Rick Allen – dob, háttérének
Produkció[szerkesztés]
- Robert John "Mutt" Lange – producer
- Mike Shipley – hangmérnök
- Hipgnosis – borító
Helyezések[szerkesztés]
- Album
Billboard (Észak-Amerika)
| Év | Lista | Pozíció |
|---|---|---|
| 1981 | Pop Albums | 38 |
| 1983 | The Billboard 200 | 72 |
- Kislemezek
Billboard (Észak-Amerika)
| Év | Kislemez | Lista | Pozíció |
|---|---|---|---|
| 1981 | "Let It Go" | Mainstream Rock | 34 |
| 1984 | "Bringin' On the Heartbreak" | The Billboard Hot 100 | 61 |
Katalógus szám[szerkesztés]
- UK: Vertigo Records 6359 045 (LP), 7150 045 (kazetta)
- US: Mercury Records SRM-1-4021 (LP), 314-512-356-2/4 (CD és kazetta); 818-836-1/2/4 (1984-es bakelit újrakiadás, CD és kazetta)
Források[szerkesztés]
- ↑ [High ’n’ Dry az AllMusicon Allmusic (Def Leppard charts and awards) Billboard albums]
- ↑ Def Leppard chart stats. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ High 'n' Dry lemezkritika. (Hozzáférés: 2011. május 13.)