Higany-fulminát
| Higany(II)-fulminát | |
|---|---|
 |
|
 |
|
 |
|
 |
|
| Más nevek | Durranóhigany |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [628-86-4] |
| PubChem | 12359 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Hg(CNO)2 |
| Moláris tömeg | 284,624 g/mol |
| Megjelenés | fehér vagy szürke színű, szilárd[1] |
| Sűrűség | 4,42 g/cm3[1] |
| Olvadáspont |
151 °C-on felrobban[1] |
| Oldhatóság (vízben) | kevéssé oldódik |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Robbanásveszélyes (E) Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| R mondatok | R3, R23/24/25, R33, R50/53[2] |
| S mondatok | (S1/2), S13, S28, S45, S60, S61[2] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
150 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A higany-fulminát vagy pontosabban higany(II)-fulminát, más néven durranóhigany egy kémiai vegyület, a fulminsav higanysójának tekinthető. A képlete Hg(CNO)2. Fehér vagy szürkés színű kristályokat alkot. Rendkívül robbanékony vegyület, melegítés vagy ütés hatására nagyon könnyen felrobban. Robbanószerként használják, főként gyutacsok készítésére. Mérgező tulajdonságú. A kristályszerkezetét és a molekulaszerkezetét csupán 2007-ben sikerült felderíteni.[3]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A 17. század végi alkimistáknak, például Johann Kunckel von Löwensternnek már sikerült higany-fulminátot előállítaniuk. 1799-ben Edward Howard angol kémikus véletlenül izolálta a vegyületet. Alfred Nobel is használt higany-fulminátot a dinamithoz. A 20. század elején csak Németországban körülbelül 100 000 kg higany-fulminátot gyártottak.[3]
Szerkezete [szerkesztés]
A vegyület kristály-és molekulaszerkezetét 2007-ben derítették fel német kutatók röntgendiffrakciós vizsgálatok segítségével. A higany-fulminát rombos szerkezetű kristályokat alkot, a kristályokat csaknem lineáris Hg(CNO)2 molekulák építik fel. A higanyatomot minden molekulában két szénatom veszi körül.[3]
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A higany(II)-fulminát nagyon robbanékony, ütés vagy melegítés hatására hevesen robban. A robbanás során elemi állapotú higanyra, nitrogénre és szén-monoxidra bomlik.
Higany(II)-szulfiddá alakul kén-hidrogén vagy nátrium-tioszulfát hatására.
Előállítása [szerkesztés]
Először higanyt oldanak fel salétromsavban, majd az ekkor keletkező oldatot adagolják hűtés közben tömény etanolba
Felhasználása [szerkesztés]
A higany-fulminátot főként gyutacsok készítésére, iniciálgyújtóként használják. Ez a vegyület ugyanis ütés hatására nagyon könnyen berobban, majd a robbanás át tud terjedni más robbanószerre. Ma már azonban kevésbé alkalmazzák.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
Hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c A higany-fulminát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 27. (JavaScript szükséges) (németül)
- ^ a b c A higany-fulminát (ESIS) (németül)
- ^ a b c 300 years after discovery, structure of mercury fulminate finally determined (physorg.com)
