Higany(I)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(I)-klorid
Calomel-2D.png
Calomel-xtal-3D-vdW.png
IUPAC-név Dihigany-diklorid
Más nevek Merkuro-klorid, kalomel
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10112-91-1
RTECS szám OV8750000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Hg2Cl2
Moláris tömeg 472,09 g/mol
Megjelenés Fehér, szilárd
Sűrűség 7,150 g/cm3, szilárd
Olvadáspont 383 °C (szublimál)
Forráspont szublimál
Oldhatóság (vízben) 0,2 mg/100 mL
Veszélyek
Főbb veszélyek Ártalmas (Xn),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R22, R36/37/38, R50/53[1]
S mondatok (S2), S13, S24/25
S46, S60, S61[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony
LD50 180 mg/kg (egér, szájon át), 166 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Higany(I)-bromid, Higany(I)-jodid
Azonos anion Higany(II)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A higany(I)-klorid (vagy más néven kalomel) a higany egyik klórral alkotott vegyülete. Képlete Hg2Cl2. Fehér színű, zsíros tapintású, nagy sűrűségű por. Vízben, alkoholban és híg savakban oldhatatlan, ezért kevésbé mérgező. Enyhén hashajtó és vizelethajtó hatású. Lényegesen jobban oldódik viszont konyhasó vagy alumínium-klorid jelenlétében. Megtalálható a standard elektródpotenciálú kalomelelektródban. Hevítés hatására szublimál, anélkül hogy megolvadna. Lineáris molekulákból épül fel.

Kémiai tulajdonágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lúgok hatására megfeketedik. Ammónia különböző amidovegyületeket létesít vele, és egyúttal fémhigany is válik ki, amitől az anyag megfeketedik. Ebből ered a vegyület kalomel („szép fekete”) megnevezése is.

\mathrm{Hg_2Cl_2 + 2 \ NH_3 \rightarrow Hg(NH_2)Cl + Hg + NH_4^+ + Cl^-}

Ha fény éri, a következő reakcióegyenlet szerint kezd el bomlani:

\mathrm{Hg_2Cl_2 \rightarrow HgCl_2 + Hg}

A keletkezett termék mérgezőbb, mint maga a higany(I)-klorid, mert vízben jobban oldódó higany(II)-kloridot tartalmaz. A nátriumamalgám higannyá redukálja.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(I)-klorid előállítható higany(II)-klorid és fémhigany keverékének szublimáltatásával.

\mathrm{HgCl_2 + Hg \rightleftharpoons Hg_2Cl_2}

Más eljárás szerint a higany(II)-szulfátot higany(I)-szulfáttá alakítanak fémhigannyal. A higany(I)-szulfátot nátrium-kloriddal összekeverik, és a keveréket hevítik. A kalomel ekkor szublimál, a gőzöket felfogják.

\mathrm{HgSO_4 + Hg \rightarrow Hg_2SO_4}
\mathrm{Hg_2SO_4 + 2 \ NaCl \rightarrow Hg_2Cl_2 + Na_2SO_4}
Higanysóoldatból kloridionnal is leválasztható. Fehér kristályos tömeg, vízben oldhatatlan. Rácsa lineáris Cl−Hg−Hg−Cl molekulák egymás mellé sorakozásából keletkezik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(I)-kloridot a gyógyászatban enyhe hashajtóként és sebfertőtlenítésre használták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Náray-Szabó István: Kémia

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]