Hidrogén-azid
| Hidrogén-azid | |
|---|---|
| Más nevek | Nitrogén-hidrogénsav, azoimid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7782-79-8] |
| PubChem | 24530 |
| SMILES | N=N=N |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HN3 |
| Moláris tömeg | 43,03 g/mol |
| Sűrűség | 1,09 g/cm³[1] |
| Olvadáspont |
−80 °C[1] (193,15 K) |
| Forráspont |
37 °C[1] (310,15 K) |
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik[1] |
| Gőznyomás | 0,523 bar (20 °C)[1] |
| Savasság (pKa) | 4,6 - 4,7 |
| Szerkezet | |
| Molekulaforma | Lineáris |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincs besorolva |
| Főbb veszélyek | Nagyon mérgező, explozív. |
| LD50 | 33 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Hidrogén-klorid |
| Azonos anion | Nátrium-azid |
| Rokon savak | Sósav Hidrogén-cianid |
| Rokon vegyületek | Hidrazin |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A hidrogén-azid (más néven nitrogén-hidrogénsav vagy azoimid) a nitrogén egyik hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HN3. Színtelen, kellemetlen szagú, maró hatású folyadék. Szilárd halmazállapotban kristályai színtelenek. Nagyon bomlékony savjellegű vegyület. A hidrogén-azidnak még a gőze is robbanásveszélyes. Oldódik vízben és alkoholban. A hidrogén-azid sói, az azidok is robbanékonyak, kivéve a kis elektronegativitású fémekkel alkotott sóit. Ezek ugyanis ionos jellegű vegyületek, a hidrogén-azidnál stabilabb azidionokat tartalmaznak. A hidrogén-azid a természetben sem szabad állapotban, sem sói alakjában nem fordul elő.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete [szerkesztés]
A hidrogén-azid egyik nitrogénatomja (amelyikhez a hidrogénatom kapcsolódik) sp2-hibridizációjú, és egy magányos elektronpár tartozik hozzá. A második nitrogénatom lineáris hibridizációjú, és nincs magános elektronpárja. Nem azonos erősségű kötéssel kapcsolódik a két szomszédos nitrogénatomhoz, a két kötésrend elméleti számítások alapján 1,65 és 2,64. A kis elektronegativitású fémek azidjaiban található azidionban (N−3) a három nitrogénatom egyenlő távolságban található egymástól, és mindhárom sp-hibridizációjúnak tekinthető.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
A hidrogén-azid gyenge sav, proton leadására képes.
Sok fémet felold, velük sókat, azidokat képez. Hidrogén-azid és cink reakciójában hidrogén fejlődik, más fémekkel bonyolultabb módon reagál. Az alkálifémekkel és az alkáliföldfémekkel képzett sóit bomlás nélkül meg lehet olvasztani, de a nehézfém-azidok melegítés hatására felrobbannak, ütés hatására a robbanás még hevesebb. Elsősorban redukáló tulajdonságú, salétromossavval például a következő egyenlet szerint reagál:
Redukálószerek hatására azonban ammóniává alakul, oxidálószer is lehet. Hidrogén-jodiddal erősen savas kémhatású közegben a következőképpen reagál:
Halogének hatására nitrogénné és hidrogén-halogenidekké alakul.
Kén-hidrogén hatására hidrazin képződik belőle és elemi kén válik ki:
Előállítása [szerkesztés]
Hidrogén-azid előállításakor általában először nátrium-azidot állítanak elő, majd ebből állítják elő a hidrogén-azidot savval. A nátrium-azid készítésekor általában nátrium-amid olvadékába vezetnek dinitrogén-oxidot.
Élettani hatás, veszélyek [szerkesztés]
A hidrogén-azid nagyon bomlékony, robbanékony vegyület. Mérgező hatású, belégzéskor köhögésre ingerli a nyálkahártyákat. Mérgező hatása miatt nagy óvatossággal kell kezelni. Méregjelzésnek kell szerepelnie a nátrium-azidot tartalmazó üvegeken. Óvakodni kell a földre ejtésétől.
Források [szerkesztés]
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret








