Hettita ékjelek listája
| hettita ékírás | |
| egy korai nyelvemlék | |
| Típus | szótagírás ékírás |
| Nyelvek | hettita |
| Időszak | i. e. 2. évezred |
| Állapot | kihalt |
| Felmenő írásrendszerek | sumer akkád óbabiloni óasszír |
| Rokon írásrendszerek | újasszír |
| Leszármazott írásrendszerek | ugariti, föníciai |
| Unicode-tartomány | U+12000 – U+12500 |
| Az ékírással foglalkozó cikkek |
|---|
| főcikk |
| írásjelek listái |
|
ékjelek listája |
| írástörténet |
|
Borger 1–150 |
| áttekintés |
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók. A determinatívumként, ideogrammaként használt, vagy ismeretlen hangértékű jeleket lásd a teljes listában. Az ékjelek csoportosítása is ennek – a második oszlopban közölt sorszámai – alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE23” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.
Rövidítések:
- MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
- ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
- aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte sorszámai
- HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
- Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.
Figyelem: az ékjelek csak telepített FreeSerif unicode jelkészlettel láthatók.[1]
A táblázatban csak a sumer és hettita átírás szerepel.
A hettita ékírás az óasszír ékírás közvetlen átvételével született. Körülbelül 600 jelet használtak, amelynek mintegy fele szótagjel, a másik fele pedig logogram vagy determinatívum. Az átírásban a szótagjeleket dőlt kisbetűvel, az akkád eredetű logogramokat dőlt nagybetűvel, a sumer eredetűeket álló nagybetűvel írjuk át. Az ismeretlen hangértékű szótagjeleket szintén az akkád vagy sumer eredet szerint hangzósítjuk.
Az átírás az adott szóban elfoglalt hely szerint változhat. Így például a sumer GI (𒄁 determinatívum helyzetben GI, az akkád eredetű QÈ-RU-UB szóban QÈ, csakúgy mint a „közel” jelentésű elöljárószóban, hettita szótagjelként pedig -gi- vagy -ge-. A magyar folyószövegben alkalmazott magyaros átírásra vonatkozó érvényes irányelv a Wikipédia:Hettita nevek átírása.
Tartalomjegyzék |
Az MZL sorszámai szerinti lista [szerkesztés]
AŠ [szerkesztés]
| jel | MZL | ŠL | aBZL | HeZL | Æ | sumer | hettita | unicode / kód és név | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 𒀸 | 1 | 001 | 001 | 1 | AŠ | aš | U+12038; ASH | |||
| 𒄬 | 3 | 002 | 007 | 2 | ḪAL | ḫal | U+1212C; HAL | |||
| 𒐁 | 4 | 002a | 002 | - | EŠ6 (AŠ.AŠ.AŠ) | 3 (szám) | U+12401; NUMERIC SIGN THREE ASH | "3" | ||
| 𒁄 | 5 | 009 | 003 | 4 | BAL | bal, pal | U+12044; BAL | |||
| 𒁔 | 8 | 011 | 013 | - | BÛR | U+12054; BUR2 | ||||
| 𒋻 | 9 | 012 | 231 | 7 | TAR, KU5, KUD | tar, ḫaš | U+122FB; TAR | |||
| 𒀭 | 10 | 013 | 009 | 8 | DINGIR (DIĜIR, AN) | an | U+1202D; AN | |||
| 𒁀 | 14 | 005 | 303 | 205 | BA | ba (pá) | U+12040; BA | |||
| 𒍪 | 15 | 006 | 304 | 209 | ZU.GÍN | zu | U+1236A; ZU | |||
| 𒋚 | 22 | 053 | 004 | - | ŠUBUR, ŠAḪ | šaḫ | U+122DA; SHUBUR | |||
| 𒅗 | 24 | 015 | 312 | 133 | KA, KIR4, ZÚ, DU11, DUG4, GÚ, INIM | ka | U+12157; KA | DUG4, DUGA4, DU11 | ||
| 𒇷 | 85 | 059 | 381 | 343 | LI, LE, ÉN | li, le | U+121F7; LI | |||
| 𒌅 | 86 | 058 | 382 | 346 | TU | tu (dú) | U+12305; TU | |||
| 𒆷 | 89 | 055 | 177 | 95 | LA | la | U+121B7; LA | |||
| 𒈤 | 91 | 057 | 006 | 10 | MAḪ | maḫ | U+12224; MAH | |||
| 𒋡 | 99 | 062 | 269 | 21 | SÁL, SÁLA, SÍLA, SAGI | ka4, qa, ga5 | U+122E1; SILA3 | |||
| 𒈾 | 110 | 070 | 024 | 15 | NA | na | U+1223E; NA | |||
| 𒊒 | 111 | 068 | 060 | 43 | RU, ŠUB | ru | U+12292; RU | |||
| 𒉡 | 112 | 075 | 019 | 11 | NU | nu | U+12261; NU | |||
| 𒁁 | 113 | 069 | 025 | 13 | BAD, BE, SUMUN, SUN | pát/pád, pít/píd, pé, pí | U+12041; BAD | |||
| 𒅂 | IDIM | U+12142; IDIM | ||||||||
| 𒌀 | TIL | U+12300; TIL | ||||||||
| 𒍗 | ÚŠ | U+12357; USH2 | ||||||||
| 𒋓 | 115 | 071 | 028 | 5 | ŠIR, SIR4, NU11 | šir | U+122D3; SHIR | |||
| 𒉢 | U+12262; NU11 | |||||||||
| 𒆰 | 117 | 072 | 026 | 12 | KUL, NUMUN | kul | U+121B0; KUL | |||
| 𒋾 | 118 | 073 | 023 | 37 | TI, TÁL | ti, di3 | U+122FE; TI | |||
| 𒁷 | 119 | 465 | 361 | 330 | DIN, KÚRUN, TIN, GAMUN | tin, tén (tanx) | U+12077; DIN | |||
| 𒁇 | 121 | 74 | 057 | 20 | BAR, BÁN, MAŠ, MÁŠDA | pár, bar, maš | U+12047; BAR | |||
| 𒀝 | 127 | 097 | 052 | 81 | AG, AK | ag/ak/aq | U+1201D; AK | |||
| 𒄷 | 132 | 078 | 034 | 24 | ḪU, MUŠEN | ḫu | U+12137; HU | |||
| 𒅅 | 136 | 080 | 061 | 67 | IG (GÁL) | ig/ik/iq, eg/ek/eq | U+12145; IG | |||
| 𒄷𒄭 | 137 | 081 | 035 | 26 | MUD, ḪU-ḪI | (mut) | U+12137 & U+1212D; HU & HI | |||
| 𒋥 | 139 | 083 | 038 | 29 | ŠĪTA (RAD) | rad/rat | U+122E5; SUD2 | |||
| 𒍣 | 140 | 084 | 041 | 33 | ZI | zi, ze | U+12363; ZI | |||
| 𒄀 | 141 | 085 | 040 | 30 | GI, SI22, SIG17 | gi/ge | U+12100; GI | |||
| 𒄁 | 085n2(v) | - | 31 | gi×e | U+12101; GI TIMES E | hettita és hurri, utóbbiban gee | ||||
| 𒊑 | 142 | 086 | 039 | 32 | RI | ri, re, tal/dal | U+12291; RI | |||
| 𒆏 vagy 𒄸 |
148 | 088 | 226 | 49 | KAB, GÁB, GÚB, ḪÚB | kab/kap, gáb/gáp | U+1218F; KAB | |||
| 𒄽 | 150 | 089 | 446 | 50 | ḪUB (ḪÛB×UD) | ḫub/ḫup | U+1213D; HUB2 TIMES UD | |||
| 𒋩 | 151 | 101 | 056 | 42 | SUR (ŠUR) | šur | U+122E9; SUR | |||
| 𒃰 | 157 | 090 | 299 | 173 | GAD(A) | gad/kat/kad/gat | U+120F0; GAD | |||
| 𒁴 | 167 | 094 | 014 | 14 | DIM | dim/tim | U+12074; DIM | |||
| 𒃷 | 174 | 105 | 106 | 61 | GÁN, IKU | gán/kán | U+120F7; GAN2 | |||
| 𒄙 | 178 | 108 | 088 | 202 | DUR (GÚ×GAG, GÚ.GAG) | dur/túr | U+12119; GU2 TIMES KAK | |||
| 𒄥 | 180 | 111 | 092 | 185 | GUR | gur/kúr | U+12125; GUR | |||
| 𒋛 | 181 | 112 | 164 | (28;86) | SI (SIxSÁ) | ši, šé | U+122DB; SI | |||
| 𒊕 | 184 | 115 | 309 | 192 | SAG, SUR14, ZARAḪ | šag/šak/šaq, riš | U+12295; SAG | |||
| 208 | 123n | - | - | "nīq" | Lásd MZL 208. |
TAB (két AŠ) [szerkesztés]
| jel | MZL | ŠL | aBZL | HeZL | Æ | sumer | hettita | unicode / unicode kód és név | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 𒋰 | 209 | 124 | 109 | 90 | TAB, LÍMMU | tap/tab | U+122F0; TAB | "2" | ||
| 𒃾 | 212 | 210 | 077 | 131 | GEŠTIN (GIŠ.DIN) | wi5 | U+120FE; GESHTIN | |||
| 𒇹 | 215 | 124_42 | 110 | - | LÎMMU (TAB.TAB) | U+121F9; LIMMU2 | ||||
| 𒐂 | 4 (szám) | U+12402; NUMERIC SIGN FOUR ASH | "4" | |||||||
| 𒀊 | 223 | 128 | 125 | 97 | AB | ap/ab | U+1200A; AB | |||
| 𒌝 | 238 | 134 | 113 | 98 | UM | um | U+1231D; UM | |||
| 𒁾 | 242 | 138 | 112b | 99 | DUB, KIŠIB | tub/tup | U+1207E; DUB | |||
| 𒀮 | 246 | 129 | - | 100 | NAB (AN, AN.AN) | nab/nap | U+1202E; AN OVER AN | |||
| 𒋫 | 248 | TA | ta, da2 | U+122EB; | ||||||
| 𒄿 | 252 | 142 | 192 | 217 | I(.A) | i, ya | U+1213F; I | |||
| 𒃶 | 253 | 143 | 120 | 113 | GAN, ḪÉ | ḫé (ḫí) | U+120F6; GAN | |||
| 𒀜 | 258 | 145 | 132 | 105 | AD | ad/at | U+1201C; AD | |||
| 𒍢 | 259 | 147 | 126 | 108 | ZÍ( AB×PA) | zé (zí) | U+12362; ZE2 | |||
| 𒅔 | 261 | 148 | 386 | 354 | IN | in (en6) | U+12154; IN | |||
| vagy 𒀜𒊺 |
282 | 152_9n | - | 107 | EZEN4 | ezenךe | U+100009 | hettita | ||
| 𒊌 | 296 | 130 | 179 | 93 | UG (PIRIG×UD, PÁRIG) | ug/uk/uq | U+1228C; PIRIG TIMES UD | |||
| 𒊍 | 297 | 131 | 180 | 92 | AZ (PIRIG×ZA) | az | U+1228D; PIRIG TIMES ZA | |||
| 𒈭 | 301 | 169 | 142 | 171 | TAḪ/DAḪ (MU) | taḫ/daḫ, túḫ | U+1222D; MU OVER MU | |||
| 𒉋 | 312 | 173 | 117 | 172 | BÍL (GIBIL; NE×PAB, NE-šeššig) | píl/bíl, (pél) | U+1224B; NE SHESHIG | |||
| 𒉈 | 313 | 172 | 116 | 169 | NE, BAR7, BÍ, BIL, BIR9, IZI, LÁM, ŠEG6, ÉRIM | ne (ni5) | U+12248; NE | |||
| 𒉓 | 320 | 178aa | - | 103 | ŠÁM (NÍNDA×AN) | šám | U+12253; NINDA2 TIMES AN | |||
| 𒄣 | 339 | 191 | 138 | 120 | KUM | kum (gum) | U+12123; GUM | |||
| 𒄤 | 340 | 192 | 139 | 122 | GAZ (KUM׊E) | gaz | U+12124; GUM TIMES SHE | |||
| 𒌫 | 341 | 203 | 072 | 124 | ÚR | úr | U+1232B; UR2 | |||
| 𒌈 | 354 | 207 | 075 | 125 | ÍB, TU4 | tum/dum (tu4) | U+12308; TUM | |||
| 𒅖 | 357 | 212 | 162 | 151 | KUŠ7, SAḪAR | iš, eš15, mil/mel | U+12156; ISH | |||
| 𒁉 | 358 | 214 | 079 | 153 | BI, KAŠ | pí/bi, pé/be, kaš/gaš | U+12049; BI | |||
| 𒄒 | - | 296n2 | 274 | 260 | GIŠ (keresztben), KIB, ŠENNUR | kib/kip | U+12112; GISH CROSSING GISH | ősi jel, LAK 276. | ||
| 𒉌 | 380 | 231 | 261 | 72 | NI, ZAL, Á, IÁ | ni, né | U+1224C; NI | |||
| 𒉍 | (380) 231n2(v) | - | 76 | ni×e | U+1224D; NI TIMES E | hettita és hurrita, utóbbi néé | ||||
| 𒍑 | 381 | 211 | 068 | 132 | UŠ, ÚS, NITA(Ḫ), GALA | uš | U+12351; USH | |||
| 𒅕 | 437 | 232 | 263 | 77 | IR (GAG-gunû) | ir, er | U+12155; IR | |||
| 𒁖 | 438 | 280 | 168 | 243 | DAG, PÁR, BÁR | tág/ták/táq, dag/dak/daq | U+12056; DAG | |||
| 𒉺 | 464 | 295 | 143 | 174 | PA, GIDRU, UGULA, GARZA, NUSKA | pa, ḫad/ḫat | U+1227A; PA | |||
| 𒉺𒁽 | 176 | MAŠKIM (PA-DUšeššig) | U+1227A + U+1207D | |||||||
| 𒄑 | 469 | 296 | 160 | 178 | GIŠ (GEŠ), GISSU | ez, iz, niš | U+12111; GISH | |||
| 𒀠 | 474 | 298 | 108 | 183 | AL | al | U+12020; AL | |||
| 𒈥 | 483 | 307 | 144 | 191 | MAR | mar | U+12225; MAR | |||
| 𒈩 | 486 | 314 | 112a | 112 | MES (RID) | miš | U+12229; MES | |||
| 𒌑 | 490 | 318 | 146 | 195 | Ú, KÚS, KIŠI16, UGA | ú, šam | U+12311; U2 | |||
| 𒂵 | 491 | 319 | 201 | 159 | GA, KÁ | ga | U+120B5; GA | |||
| 𒈛 | 494 | 321 | 196 | 198 | LUḪ, LÁḪ, SUKKAL | luḫ | U+1221B; LUH | |||
| 𒆗 | 496 | 322 | 176 | 196 | - | KAL(A/AG), ESI, LAMMA, GURUŠ | kal/gal9, dan/tan | U+12197; KAL | ||
| 𒄨 | U+12128; GURUSH | |||||||||
| 𒆙 | 322n | - | - | - | KAL (keresztben) | U+12199; KAL CROSSING KAL | ||||
| 𒌧 | 501 | 312 | 169 | 197 | UN, ÚKU, ÚG | un | U+12327; UN GUNU | |||
| 𒉪 | 502 | 325 | 148 | 204 | NIR (NUN) | nir (nár) | U+1226A; NUN OVER NUN | |||
| 𒌒 | 504 | 306 | 288 | 152 | UB | up/ub | U+12312; UB |
EŠ16 (három AŠ) [szerkesztés]
| jel | MZL | ŠL | aBZL | HeZL | Æ | sumer | hettita | unicode / kód és név | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 𒊏 | 511 | 328 | 192 | 233 | RA | ra | U+1228F; RA | |||
| 𒊬 | 541 | 331e, 152iv | 385 | 353 | SAR, SAKAR, MÚ, KIRI6 | šar (šir9) | U+122AC; SAR | |||
| 𒃼 | 543 | 333 | 209 | 240 | GÁR (QAR) | gár/kár | 'U+120FC; GAR3 | |||
| 𒃲 | 553 | 343 | 213 | 242 | GAL | gal/kál | U+120F2; GAL | |||
| 𒄫 | 558 | 346 | 222 | 244A | GIR (ḪA-gunû), ḪA6 | gir/kir, piš/paš, púš, biš | U+1212B; HA GUNU | |||
| 𒁓 | 559 | 349 | 223 | 245 | BUR (NÍG-gunû) | bur/pur | U+12053; BUR | |||
| 𒀉 | 560 | 334 | 230 | 215 | Á, TI8 | id/it, ed/et | U+12009; A2 | |||
| 𒁕 | 561 | 335 | 229 | 214 | DA, TÁ | da/tá | U+12055; DA | |||
| 𒊭 | 566 | 353 | 203 | 158 | ŠA | ša | U+122AD; SHA |
GE23 (DIŠ-tenû) [szerkesztés]
| jel | MZL | ŠL | aBZL | HeZL | Æ | sumer | hettita | unicode / kód és név | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 𒆳 | 578 | 366 | 369 | 329 | KUR, GÁN | KUR, kur | U+121B3; KUR | |||
| 𒊺 | 579 | 367 | 378 | 338 | ŠE, NIGA, NIGU | še | U+122BA; SHE | |||
| 𒁍 | 580 | 371 | 265 | 339 | BU (GÍD) | pu, bu (gít) | U+1204D; BU | |||
| 𒊻 | (583) | 340 | UZ | uz | U+122BB | |||||
| 𒌁 | 587 | 375 | 380 | 344 | TIR | tir, ter | U+12301; TIR | |||
| 𒋼 | 589 | 376 | 289 | 249 | TE | te (ti7, de4) | U+122FC; TE | TEMEN, TEN, MUL2, TEĜ3 | ||
| 𒋼𒀀 | 590 | 376x | 290 | 250 | KAR (TE.A) | kar (kir8) | U+122FC & U+12000; TE & A | |||
| 𒇺 | 591 | 377 | 232 | 286 | DÍLI(M), LIŠ | liš, li12 | U+121FA; LISH | |||
| 𒑢 | 594 | 378an | - | - | 1/4 (szám, Kültepe) | U+12462; OLD ASSYRIAN ONE QUARTER | "1/4" | |||
| 𒆚 | 595 | 406v2 | - | - | KAM (ḪI×BAD), variáció | U+1219A; KAM2 | lásd MZL 640. | |||
| 𒉿 | 598 | 383 | 370 | 317 | PI, GEŠTU(G), TÁL | wa | U+1227F; PI | |||
| 𒊉 | 383a | - | - | PI (keresztben/TALTAL) | U+12289; PI CROSSING PI | |||||
| 𒊁 | 383n2(v) | - | 318 | pi×ab | U+12281; PI TIMES AB | hurrita waap | ||||
| 𒊅 | 383n3(v) | - | 319 | pi×i | U+12285; PI TIMES I | hurri wii | ||||
| 𒊂 | 383n4(v) | - | 320 | pi×bi | U+12282; PI TIMES BI | hurri wipi | ||||
| 𒊈 | - | 321 | hurri wuú | |||||||
| 𒊉 | 383n6(v) | - | 321 | pi×ú | U+12289; PI TIMES U2 | |||||
| 𒊄 | 383n5(v) | - | 322 | pi×e | U+12284; PI TIMES E | hurri wee | ||||
| 𒊃 | 383n7(v) | - | 324 | pi×bu | U+12283; PI TIMES BU | hurri wupu | ||||
| 𒊇 | 383n8(v) | - | 323 | pi×u | U+12287; PI TIMES U | hurri wuu | ||||
| 𒊆 | 383n9(v) | - | 325 | pi×ib | U+12286; PI TIMES IB | hurri wiip | ||||
| 𒊀 | 383n10(v) | - | 326 | pi×a | U+12280; PI TIMES A | hurri waa | ||||
| 𒑡 | 630 | 395an | - | - | 1/6 (szám, Kültepe) | U+12461; NUMERIC SIGN OLD ASSYRIAN ONE SIXTH | "1/6" | |||
| 𒄭 | 631 | 396 | 277 | 335 | ḪI, DU10, DÚG, NIMIN, NIN5, ŠÁR, ḪÁ | ḫi, ḫe | U+1212D; HI | |||
| 𒄴 | 636 | 398 | 280 | 332 | AḪ (ḪI×NUN), UḪ | aḫ, eḫ, iḫ, uḫ | U+12134; HI TIMES NUN | |||
| 𒄴𒈨 | 639 | 398_72 | - | - | U, BÚR, UḪ7, AḪ.ME.U | u | U+12134 & U+12228 & 1230B; HI TIMES NUN & ME & U | |||
| 𒄰 | 640 | 406v1 | 279 | 355 | KAM (ḪI.BAD), TU7, ÚTUL | kam/gám | 595. KAM (ḪI×BAD) | |||
| 𒌋 | 661 | 411 | 337 | 261 | U/BÚR | 10 (szám) | U+1230B; U | "10" | ||
| 𒌋𒁹 | (661) | 287 | U.DIŠ | 11 (szám) | U+1230B;12079 | "11" | ||||
| 𒌋𒈬 | 665 | 415 | 340 | 17/264 | UDUN (U.MU), MUḪALDIM | mu | U+1230B & U+1222C; U & MU | |||
| 𒆧 | 678 | 425 | 291a | 273 | KIŠ | kiš | U+121A7; KISH | |||
| | 680 | 426a | - | 284 | áb×a | U+100008 | ||||
| 𒄢 | 682 | 429 | 343 | 271 | GUL (SÚN) | gul/kúl | U+12122; GUL | |||
| 𒇴 | 693 | 435 | 244 | 306 | LAM | lam | U+121F4; LAM | |||
| | 697 | 438n | - | 276 | AMAR×KU6 | amar×kug | U+100006 | |||
| 𒌌 | 698 | 441 | 344 | 275 | UL (DU7) | ul | U+1230C; U GUD | |||
| 𒌋𒌋 | 708 | 471 | 363 | 296 | MAN (2×U), MÁN, NEŠ, NIŠ | man | U+1230B & U+1230B; U & U | "20"; U+1240F 𒐏 | ||
| 𒌍 vagy 𒐏 |
711 | 472 | 366 | 331 | EŠ (3×U), ÚŠU | eš (iš) 30 (szám) | U+1230D / U+1240F; U U U | "30" | ||
| 𒐏 | 712 | 473 | 374 | 335 | NIMIN (4×U) | 40 (szám) | U+1240F; NUMERIC SIGN FOUR U | "40" | ||
| 𒐐 | 714 | 475 | 376 | - | NINNU (5×U) | 50 (szám) | U+12410; NUMERIC SIGN FIVE U | "50" | ||
| 𒐒 | 716 | 477 | - | - | 7×U | U+12412; NUMERIC SIGN SEVEN U | "70" | |||
| 𒐓 | 717 | 478 | - | - | 8×U | U+12413; NUMERIC SIGN EIGHT U | "80" | |||
| 𒐔 | 718 | 479 | - | - | 9×U | U+12414; NUMERIC SIGN NINE U | "90" | |||
| 𒅆 | 724 | 449 | 233 | 288 | IGI, ŠI, LIM, ŠUKUR | ši (li, še20) | U+12146; IGI | |||
| 𒅆𒊒 | 725 | 450 | 235 | 292 | PÁD (IGI.RU) | pá | U+12146 & U+12292; IGI & RU | |||
| 𒅈 | 726 | 451 | 234 | 289 | AR (IGI.RI) | ar | U+12148; IGI RI | |||
| 𒅆𒌨 | 733 | 456 | 240 | 290 | ḪUL (IGI.UR) | ḫul | U+12146 & U+12328; IGI & UR | |||
| 𒁲 | 736 | 457 | 431 | 312 | DI, SÁ, SALIM, SILIM | di, de (ti4) | U+12072; DI | |||
| 𒆠 | 737 | 461 | 432 | 313 | KI, KISLAḪ, GI5, GUNNI, KARAŠ, SUR7 | ki/ke (gi5/ge5) | U+121A0; KI | |||
| 𒂄 | 744 | 467 | ŠUL:438 | 46 | ŠUL (DUN) | zul | U+12084; DUN | |||
| 𒌋𒐊 | 747 | 470 | - | - | XV (U.IÂ) | U+1230B & 1240A; U & NUMERIC SIGN FIVE DISH | "15" |
DIŠ [szerkesztés]
| jel | MZL | ŠL | aBZL | HeZL | Æ | sumer | hettita | unicode / kód és név | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 𒁹 | 748 | 480 | 390 | 356 | DIŠ, GÉŠ, GIŠ | diš, tiš, daš, táš | U+12079; DISH | DIŠ "1", GEŠ2 "60" | ||
| 𒐕 | 748 | 480 | 390 | 356 | DIŠ, GÉŠ, GIŠ | diš, tiš, daš, táš | U+12415; DISH | DIŠ "1", GEŠ2 "60" | ||
| 𒇲 | 750 | 481 | 391 | 358 | LAL (LÁ) | lal | U+121F2; LAL | |||
| 𒈨 | 753 | 532 | 392 | 357 | ME, IŠIB | me, mi 100 (szám) | U+12228; ME | "100" | ||
| 𒈨𒌍 | 754 | 533;533v1 | - | 360 | MEŠ (ME.EŠ) | meš (eš17) | U+12228 & U+1230D; ME & U U U | "90" | ||
| 𒆸 | 755 | 483 | 402 | 179 | GUD8, GUR4, ḪAB, LAGAB, LÚGUD, NÍGIN, RIN | ḫab/ḫap | U+121B8; LAGAB | |||
| 𒆪𒌋𒆕 | (755) | 207 | MUD4 (KU!.U.KAK) | ḫab/ḫap | ||||||
| 𒇇 | 766 | 494 | 399 | 45 | U8 (LAGAB× GU4), US5, USDUḪA | u | U+121C7; LAGAB TIMES GUD PLUS GUD | |||
| 𒇥 | 786 | 511 | 410 | 180 | TÚL (LAGAB×U), GÍGIR, PÚ | túl | U+121E5; LAGAB TIMES U | |||
| 𒅁 | 807 | 535 | 394 | 44 | IB, URAŠ, URTA | ib/ip, eb/ep | U+12141; IB | |||
| 𒆪 | 808 | 536 | 415 | 206 | KU, DÚR, DÚRU, DURUN, TUKUL, TUŠ | ku (gu5) | U+121AA; KU | |||
| 𒂉 | U+12089; DUR2 | |||||||||
| 𒇻 | 812 | 537 | 416 | 210 | LU, UDU | lu | U+121FB; LU | |||
| 𒁳 | 813 | 537 | 419 | 210? | DIB, DAB, DUL8 | lu | U+12073; DIB | |||
| 𒌨 | 828 | 575 | 400 | 51 | TÉŠ, UR | ur, lik/lig/liq | U+12328; UR | |||
| 𒂅 | (836) | 595 | TÚN:401a GÍN:401b |
223;209.2 | (ZU.)GÍN (TÚN) | zu | U+12085; DUN3 | |||
| 𒍝 | 851 | 586 | 474 | 366 | ZA, GUG, NÍR | za | U+1235D; ZA | |||
| 𒄩 | 856 | 589 | 475 | 367 | ḪA, KU6, ZÁḪ | ḫa | U+12129; HA | |||
| 𒃻 | 859 | 597 | 473 | 369 | NÍG, GAR, NINDA, ŠÁ | šá | U+120FB; GAR | |||
| 𒐼 vagy 𒐉 |
860 | 597 | 472 | 370 | LIMMU ("NÎG", 4) | 4 (szám) | U+1243C; NUMERIC SIGN FOUR VARIANT FORM LIMMU | "4"; variánsai: 𒐾𒐿 U+1243E, U+1243F |
||
| 𒐊 | 861 | 598a | 476 | 371 | IÁ (5) | 5 (szám) | U+1240A; NUMERIC SIGN FIVE DISH | "5" | ||
| 𒐋 | 862 | 598b | 477 | 372 | ÁŠ | 6 (szám) | U+1240B; NUMERIC SIGN SIX DISH | "6" | ||
| 𒐍 | 864 | 598n2 | 479 | 374 | USSU (8) | 8 (szám) | U+1240D; NUMERIC SIGN EIGHT DISH | "8"; lásd még 867. | ||
| 𒋙 | 869 | 545 | 422 | 251 | ŠÚ, ÉN | šú | U+122D9; SHU2 | |||
| 𒊩 | 883 | 554 | 450 | 297 | MUNUS, SAL, MÍ, NÁTA | šal | U+122A9; SAL | |||
| 𒍮 | 884 | 555 | 456 | 300 | SÚM, ZUM | zum | U+1236E; ZUM | |||
| 𒈠 | MA, PÉŠ, SAL.MA | ma | U+12220 SAL & MA | újasszír | ||||||
| 𒁮 | 889 | 557 | 454 | 298 | DAM | dam/tám | U+1206E; DAM | |||
| 𒄖 | 891 | 559 | 458 | 304 | GU | gu | U+12116; GU | |||
| 𒂖 | 899 | 564 | 455 | 307 | EL, SIKIL | el (il5) | U+12096; EL | |||
| 𒈝 | 900 | 565 | 248 | 310 | GUZ, ḪUM, LUM | ḫum | U+1221D; LUM |
Funkció szerinti csoportosítás [szerkesztés]
Szótagjelek [szerkesztés]
Mássalhangzó + magánhangzó [szerkesztés]
| b- | d- | g- | ḫ- | k- | l- | m- | n- | p- | r- | š- | t- | w- | y- | z- | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| -a | a | 𒀀 | ba | 𒁀 | da | 𒁕 | ga | 𒂵 | ḫa | 𒄩 | ka | 𒅗 | la | 𒆷 | ma | 𒈠 | na | 𒈾 | pa | 𒉺 | ra | 𒊏 | ša | 𒊭 | ta | 𒋫 | wa* | 𒉿 | ya* | 𒄿𒀀 | za | 𒍝 |
| -e | e | 𒂊 | be | 𒁁 | de/i | 𒁲 | ge/i | 𒄀 | ḫe/i | 𒄭 | ke/i | 𒆠 | le/i | 𒇷 | me | 𒈨 | ne | 𒉈 |
|
re/i | 𒊑 | še | 𒊺 | te | 𒋼 |
|
ze/i | 𒍣 | ||||
| -e2 | é | 𒂍 |
|
ḫé | 𒃶 |
|
mé | 𒈪 | né | 𒉌 | pé/pí/bi | 𒁉 |
|
zé | 𒍢 | |||||||||||||||||
| -i | i | 𒄿 | bi/pí/pé | 𒁉 | di/e | 𒁲 | gi/e | 𒄀 | ḫi/e | 𒄭 | ki/e | 𒆠 | li/e | 𒇷 | mi | ni |
|
ri/e | 𒊑 | ši | 𒅆 | ti | 𒋾 | wi5* | 𒃾 |
|
zi/e | 𒍣 | ||||
| -i2 |
|
pí/pé/bi | 𒁉 |
|
||||||||||||||||||||||||||||
| -u | u | 𒌋 | b/pu | 𒁍 | du | 𒁺 | gu | 𒄖 | ḫu | 𒄷 | ku | 𒆪 | lu | 𒇻 | mu | 𒈬 | nu | 𒉡 | p/bu | 𒁍 | ru | 𒊒 | šu | 𒋗 | tu | 𒌅 |
|
zu | 𒍪 | |||
| u2 | ú | 𒌑 |
|
šú | 𒋙 |
|
||||||||||||||||||||||||||
- Megyjegyzés: A -ya- valójában nem szótagjel, hanem egy gyakran előforduló diftongus. Ennek hangtani eredetével maguk a hettiták is tisztában voltak, önálló írásjele nincs, az -i- + -a- összetétele. Hasonlóképpen a -wa- is diftongus (u+a), de erre volt önálló írásjel. A -wi5- hurri írásjel, csak a késői korban kezdték alkalmazni.
Magánhangzó + mássalhangzó [szerkesztés]
| – | -b/p | -d | -g/k | -ḫ | -l | -m | -n | -r | -š | -t | -z | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| a- | a | 𒀀 | ab/p | 𒀊 | ad | 𒀜 | ag/k | 𒀝 | aḫ | 𒀪 | al | 𒀠 | am | 𒄠 | an | 𒀭 | ar | 𒅈 | aš | 𒀸 | at | 𒀜 | az | 𒊍 | ||||
| e- | e | 𒂊 | eb/p | 𒅁 | ed | 𒀉 | eg/k | 𒅅 | eḫ | el | 𒂖 | em | 𒅎 | en | 𒂗 | er | 𒅕 | eš | 𒌍 𒐁 |
et | 𒀉 | ez | 𒄑 | |||||
| i- | i | 𒄿 | ib/p | id | ig/k | iḫ | il | 𒅋 | im | in | 𒅔 | ir | iš | 𒅖 | it | iz | ||||||||||||
| u- | u | 𒌋 | ub/p | 𒌒 | ud | 𒌓 | ug/k | 𒊌 | uḫ | ul | 𒌌 | um | 𒌝 | un | 𒌦 | ur | 𒌨 | uš | 𒍑 | ut | 𒌓 | uz | 𒍖 | |||||
| u2 | ú | 𒌑 |
|
úr | 𒌫 |
|
||||||||||||||||||||||
Háromhangzós szótagjelek [szerkesztés]
- Ḫ: ḫal 𒄬; ḫab/p 𒆸; ḫaš 𒋻; ḫad/t 𒉺 (=pa, PA „jogar”); 𒅆𒌨 ḫul (=ḪUL „gonosz”); ḫub/p 𒄽; ḫur 𒄯 (ḪUR=„vastag”, MUR „tüdő”), ḫum 𒈝
- K/G: gal 𒃲 (=GAL „nagy”); kal/gal9 𒆗; kam/gám 𒄰 (=TU7 „leves”); k/gán 𒃷 (=GÁN „mező”); kab/p,gáb/p 𒆏 (=KAB „bal”); kar 𒋼𒀀 (=KAR „talál”); k/gàr 𒃼; k/gaš 𒁉 (=bi, KAŠ „sör”); k/gad/t 𒃰 (=GAD „ágynemű”); k/gaz 𒄤 (=GAZ „gyilkos”); kib/p; k/gir 𒄫; kiš 𒆧 (=KIŠ „világ”); kid/t9 𒃰 (=gad); kal 𒆗 (=KAL „erő”); kul 𒆰 (=KUL „utód”); kúl*gul 𒄢 (=GUL „törés”); k/gum 𒄣; kur 𒆳 (=KUR „föld”); kùr/gur 𒄥
- L: lal 𒇲 (=LAL „köt”); lam 𒇴; lig/k 𒌨 (=ur); liš 𒇺 (=LIŠ „kanál”); luḫ 𒈛 (=LUḪ „miniszter”); lum 𒈝
- M: maḫ 𒈤 (=MAḪ „nagy”); man 𒌋𒌋 (=MAN „20”); mar 𒈥; maš 𒈦 (=MAŠ „fél” (nem egész)); meš (=„90”) ; mil/mel 𒅖 (=iš); miš 𒈩 ; mur 𒄯 (=ḫur); mut 𒄷𒄭 (=MUD „vér”)
- N: nam 𒉆 (=NAM „negyed”); nab/p 𒀮; nir 𒉪; niš (=man)
- P/B: p/bal 𒁄; pár/bar 𒈦 (=maš); paš; pád/t,píd/t 𒁁; p/bíl 𒉋 (=GIBIL „új”); pir ; p/biš,pùš 𒄫 (=gir); p/bur
- R: rad/t 𒋥; riš 𒊕 (=šag)
- Š: šag/k 𒊕 (=SAG „fej”); šal 𒊩 (=MUNUS „asszony”, „nő”); šam 𒌑 (=ú); šàm ; šab/p 𒉺𒅁 (ŠAB, „zárópecsét”); šar 𒊬 (=SAR „növény”); šat (mat) 𒆳, šìp ; šir 𒋓 (=ŠIR „here”); šum 𒋳; šur 𒋩
- T/D: t/daḫ/túḫ 𒈭; tág/k/dag/k 𒁖; t/dal 𒊑 (=ri); tám/dam 𒁮 (=DAM „feleség”); t/dan 𒆗 (=kal); tab/p/dáb/p 𒋰 (=TAB "2", LIMMU) ; tar 𒋻; t/dáš,t/diš 𒁹 vagy 𒐕 („1”) ; tàš 𒀾; tin/tén 𒁷; t/dim 𒁴; dir 𒁱 (=DARA4 „piros”) ; tir/ter 𒌁 (=TIR „erdő”) ; tíš; túl 𒇥; t/dum 𒌈; t/dub/p 𒁾 (=DUB „tábla”); túr/dur 𒄙 (=DUR „szalag”)
- Z: zul 𒂄; zum 𒍮
Determinatívumok, logogramok [szerkesztés]
- központozó jel az egyes szótagjelek elválasztására (nem mindig alkalmazták): 𒁹
- m, diš („1”, DIŠ) 𒁹 vagy 𒐕, férfi személynév
- DIDLI 𒀸 többes szám
- DIDLI.ḪI.A 𒀸𒄭𒀀 többes szám
- DINGIR, D, d 𒀭 istenség, DINGIRLIM, papi funkciójú személyre utaló determinatívum
- DUG 𒂁 hajó
- DUMU 𒌉 gyermek (fiú, leány)
- E2 𒂍 ház, templom
- GAD 𒃰 ágynemű, ruha
- GI 𒄀 cső, nád
- GIŠ 𒄑 fa
- GU4 𒄞 kutya, oroszlán
- GUD 𒄞 sivatag, sivatagi állat, ökör, bika
- ḪI.A 𒄭𒀀 többes szám
- ḪUR.SAG 𒄯𒊕 hegy(ség)
- ID2 𒀀𒇉 folyó
- IM 𒅎 agyag
- ITU 𒌚 hónap
- KAM 𒄰 számok utótagja
- ki 𒆠 egyes helynevek utótagja, általában nem determinatívumi helyzetben
- KU6 𒄩 hal
- KUR 𒆳 föld
- KUŠ 𒋢 prém, rejtett
- LU (ld. UDU)
- LU2 𒇽 ember
- MAŠ 𒈦 állatáldozat, jósjel
- MEŠ 𒈨𒌍 többes szám
- MEŠ.ḪI.A 𒈨𒌍𒄭𒀀 többes szám
- MUL 𒀯 csillag (šittar)
- MUNUS (f), 𒊩 asszony, női személynév
- MUŠ 𒈲 kígyó
- MUŠEN 𒄷 madár
- NA4 𒉌 kő
- NINDA 𒃻 kenyér
- PU2, TUL2 𒇥 forrás
- ŠAḪ 𒋚 disznó
- SAR 𒊬 növény
- SI 𒋛 szarv
- SIG1 𒋠 gyapjú
- TU7 𒄰 leves
- TUG2 𒌆 ruházat
- U2 𒌑 növény
- UDU 𒇻 bárány
- UMBIN 𒌢 szabás, vágás típusának utótagja
- URU 𒌷 város, település
- URUDU 𒍐 réz
- UZU 𒍜 hús
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A betűkészlet ingyenesen letölthető és telepíthető itt, szükséges még valamilyen asszír fontkészlet, például az assurbanipal.ttf. Ha csak az akkadian.otf kerül telepítésre, akkor a sumer–akkád jelkészlettel jelennek meg a karakterek, vagyis nem a hettiták által használt változatban.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- sign list at sumerisches-Glossar.de PDF file of the complete sign list with Neo-Assyrian glyphs by M. Studt, with an introduction by R. Borger.
- Unicode 5.0 Cuneiform
- Unicode 5.0 Cuneiform Numbers
- CDLI online sign lists
- ETCSL sign list
- ePSD (electronic Pennsylvania Sumerian Dictionary)

