Hetényi Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hetényi Géza
Géza Hetényi (1894-1959) specialist for internal diseases.jpg
Hetényi Géza 1940 körül
Született 1894. szeptember 29.
Budapest
Elhunyt 1959. január 29. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása belgyógyász,
egyetemi tanár

Hetényi Géza (Budapest, 1894. szeptember 29.Budapest, 1959. január 29.) Kossuth-díjas magyar belgyógyász, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1950). Fia ifj. Hetényi Géza belgyógyász.

Kutatási területe: Máj- és cukorbetegek anyagcseréje, kalcium-anyagcsere, lipodystrophia. A vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentősége a fekélybetegség és a hipertónia patogenezisénél.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat 1913-1919-ig, tanulmányait megszakította az első világháború, orvos doktori oklevelét 1919-ben kapta meg. Végzés után bekerült gyakornoknak a III. sz. Belgyógyászati Klinikára Korányi Sándor beosztottjaként. Az anyagcsere-betegségek tárgykörből 1931-ben habilitálták magántanárrá. 1938-tól 1944-ben a budapesti Stefánia úti, 1946-tól 1947-ig a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet vezetője. 1946-ban nyert címzetes nyilvános rendkívüli tanári címet, majd 1947-től nyilvános rendes tanárrá nevezték ki, s megbízták a szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika vezetésével. 1949-ben beválasztották az MTA tagjai sorába. A szegedi egyetemen a tanszékvezetés mellett 1949/50. tanév második szemeszterében prorektori teendőket is vállalt. Tagja volt a Magyar Élettani Társaságnak és a Szovjet Belgyógyász Társaságnak.

A munkából ragadta el a halál, Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[1]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1971. október 8-án a Szolnok Megyei Tanács Kórháza Hetényi Géza nevét vette fel, ma Hetényi Géza Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kórház, ugyanekkor szobrot is avattak tiszteletére.[2]
  • 1989 óta Szegeden, a Korányi fasorban bronz dombormű őrzi emlékezetét. A dombormű Kalmár Márton alkotása.

Kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Séta a Dóm téren, jobbról balra: Rusznyák István, Hetényi Géza, Kautsch német professzor, Kautsch professzor felesége, Issekutz Béláné, Korányi Erzsébet
  • Az anyagcserebetegségek kór- és gyógytana. Budapest, 1933. 370 p.
  • Légzési szervek betegségei. Társszerzőkkel. Budapest, 1941. 619 p.
  • Részletes belgyógyászat. Budapest, 1951. 651 p.[3]
  • A fekélybetegségek időszerű kérdései. Budapest, 1954. 182 p.
  • A gyomor betegségei. Budapest, 1957. 31 p.
  • Aktuelle Fragen der Geschwürkrankheit. Budapest – Berlin, 1958. 243 p.

Szerkesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acta medica Academiae Scientiarum hungaricae (főszerk.)
  • Magyar Belorvosi Archivum (alapító tag)

Irodalom (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Julesz Miklós: Hetényi Géza : 1894—1959. [Nekrológ]. Orvosi Hetilap., 1959/8. sz.
  • Emlékezés Hetényi Géza professzorra : szerk. Varró Vince, Zallár Andor. Szeged, 1994. 75 p.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapesti Orvosegyesület Balassa-díj és Korányi-díj (1945)
  • Kiváló Munkáért (1945)
  • Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1948)
  • Kossuth-díj (1950, 1955)
  • Munka Érdemrend (1954)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényi Géza témájú médiaállományokat.
  1. A Farkasréti temetőben levédett sírok.
  2. Varró Vince: Hetényi emlékbeszéd.["Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza" névadó és szoborleleplező ünnepségen 1971. október 8-án elhangzott beszéd]. Magyar Belorvosi Archivum, 1971/5. sz.
  3. 2. kiad. 1952; 3. kiad. 1958.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967 716. o.  
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Hetényi Géza lásd 133-134. p.