Hermann Alexander Diels
| Hermann Alexander Diels | |
![]() |
|
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség | |
| Született | Biebrich (Wiesbaden) 1848. május 18. |
| Elhunyt | Dahlem (Berlin) 1922. június 4. (74 évesen) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem, Bonn |
| Pályafutása | |
| Szakterület | klasszika-filológia (latin és görög) |
| Kutatási terület | preszókratikusok és szofisták fennmaradt töredékinek rendszerbefoglalása. |
| Tudományos fokozat | professor ordinarius (1886) |
| Munkahelyek | |
Hermann Alexander Diels (Wiesbaden, 1848. május 18. - Berlin, 1922. június 4.) német klasszika-filológus tudós volt.
Tartalomjegyzék |
Életrajz [szerkesztés]
1848. május 18. született Wiesbaden Biebrich nevű kerületében. Apja Ludwig Diels (1820. augusztus 8. – 1872. június 2.) tanító és állomásfőnök volt; anyja Emma Rossel (1817. augusztus 18. – 1885. október 29.). Diels kora gyermekkorában a természettudományok iránt mutatott érdeklődést, majd gimnáziumi évei alatt inkább a humán tárgyak fele fordult. Felsőfokú tanulmányait a bonni Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetemen és a berlini Humboldt Egyetemen végezte. Később Hamburgban s Berlinben gimnáziumi tanár volt, majd 1882-tól Humboldt Egyetemen tanára lett.[1] 1886-ban a klasszika-filológia professzorává lépett elő.
Családja [szerkesztés]
1873. július 17-én felségül vette Berta Dübellt (1847 – 1919). Három fiúgyermekük született:
- Ludwig Diels – botanikus; (1874 –1945)
- Otto Diels – Nobel-díjas (1950) kémikus; (1876. január 23. – 1954. március 7.)
- Paul Diels – szlavisztikus ; (1882 – 1963)
Munkássága [szerkesztés]
Dielst elsősorban a preszókratikus filozófusok töredékeinek szöveggyűjteményéről ismerjük. Az először 1901-ben megjelent mű, eredeti címén: Die Fragmente der Vorsokratiker (magyarul: a Preszókratikusok töredékei) napjainkban is alapvető műnek számít a korai görög filozófiát tanulmányozók számára. A nyolcvanhárom kötetből álló kötetben „A” jelzet alatt közli a gondolkodók életéről, tanításáról szóló antik parafrázisokat, ismertetéseiket, a „B” jelzet alatt a gondolkodók saját szavait őrző, úgynevezett eredeti töredékeket, a „C” jelzet alatt pedig a bizonyított utánzatokat, hamisításokat. Minden filozófust külön fejezetben tárgyal, valamint minden töredék saját számot kapott.
Díjak, kitüntetések [szerkesztés]
- 1881: Királyi Porosz Tudományos Akadémia rendes tagja.
- 1891: Az Athéni Tudományos Akadémia tagja.
- 1899: Académie des Inscriptions et Belles-Lettres társaság levelező tagja
- 1899: Göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagja.
- 1902: Koppenhágai Tudományos Akadémia tagja
- 1908: Az Olasz Tudományos Akadémia (Accademia dei Lincei) rendes tagja.
- 1909: Philadelphiai Akadémia rendes tagja.
- 1910: A berlini Humboldt Egyetem teológia karának tiszteletbeli doktora.
- 1910: A Tudományok és Művészetek Nagy Arany Medálja díj.
- 1912: Oslói Tudományos Akadémia tagja.
- 1912: A Freiburg im Breisgaui Egyetem tiszteletbeli doktora.
- 1913: A tudományok és a művészetek Pour le Mérite kitüntetése.
- 1917: Az Osztrák Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Főbb művei [szerkesztés]
- Doxographi Graeci (Berlin, 1879, második kiadás: de Gruyter, 1929)
- Simplicii In Aristotelis Physicorum libros quattuor priores commentaria (2 vol. Berlin, 1882-1895, második kiadás: de Gruyter, 1962)
- Poetarum Philosophorum Fragmenta (Berlin, 1901, második kiadás Hildesheim: Weidmann 2000).
- Die Fragmente der Vorsokratiker, (Berlin, 1903, 6-ik átdolgozott kiadás Walther Kranz (Berlin: Weidmann, 1952)
- Kleine Schriften zur Geschichte der antiken Philosophie szerkesztette: Walter Burkert, Hildesheim: Georf Olms 1969
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pallas
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hermann Diels című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. (életrajz és kitüntetések fejezetek)


