Hermann Alexander Diels

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Alexander Diels
Életrajzi adatok
Született1848. május 18.
Biebrich (Wiesbaden)
Elhunyt1922. június 4. (74 évesen)
Dahlem (Berlin)
SírhelyDahlemi temető
Ismeretes mint
  • technikatörténész
  • klasszika-filológus
  • egyetemi oktató
  • filozófiatörténész
  • gimnáziumi tanár
  • ókortudós
  • történész
Nemzetiség Németország
Gyermekek
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem, Bonn
Pályafutása
Szakterületklasszika-filológia (latin és görög)
Kutatási területpreszókratikusok és szofisták fennmaradt töredékinek rendszerbefoglalása.
Tudományos fokozatprofessor ordinarius (1886)
Munkahelyek
Szakmai kitüntetések
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • honorary doctor of the University of Aberdeen
  • a St Andrews Egyetem díszdoktora
  • a Cambridge-i Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of Athens
  • a Humboldt Egyetem díszdoktora
  • a Freiburgi Albert Ludwig Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Alexander Diels témájú médiaállományokat.

Hermann Alexander Diels (Wiesbaden, 1848. május 18.Berlin, 1922. június 4.) német klasszika-filológus és filozófiatörténész.

Életrajz[szerkesztés]

1848. május 18. született Wiesbaden Biebrich nevű kerületében. Apja Ludwig Diels (1820. augusztus 8.1872. június 2.) tanító és állomásfőnök volt; anyja Emma Rossel (1817. augusztus 18.1885. október 29.). Diels kora gyermekkorában a természettudományok iránt mutatott érdeklődést, majd gimnáziumi évei alatt inkább a humán tárgyak fele fordult. Felsőfokú tanulmányait a bonni Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetemen és a berlini Humboldt Egyetemen végezte. Később Hamburgban s Berlinben gimnáziumi tanár volt, majd 1882-től Humboldt Egyetemen tanára lett.[1] 1886-ban a klasszika-filológia professzorává lépett elő.

Családja[szerkesztés]

1873. július 17-én feleségül vette Berta Dübellt (18471919). Három fiúgyermekük született:

Munkássága[szerkesztés]

Dielst elsősorban a preszókratikus filozófusok töredékeinek szöveggyűjteményéről ismerjük. Az először 1901-ben megjelent mű, eredeti címén: Die Fragmente der Vorsokratiker (magyarul: a Preszókratikusok töredékei) napjainkban is alapvető műnek számít a korai görög filozófiát tanulmányozók számára. A nyolcvanhárom kötetből álló kötetben „A” jelzet alatt közli a gondolkodók életéről, tanításáról szóló antik parafrázisokat, ismertetéseiket, a „B” jelzet alatt a gondolkodók saját szavait őrző, úgynevezett eredeti töredékeket, a „C” jelzet alatt pedig a bizonyított utánzatokat, hamisításokat. Minden filozófust külön fejezetben tárgyal, valamint minden töredék saját számot kapott.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

  • 1881: Királyi Porosz Tudományos Akadémia rendes tagja
  • 1891: Az Athéni Tudományos Akadémia tagja
  • 1899: Académie des inscriptions et belles-lettres társaság levelező tagja
  • 1899: Göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagja
  • 1902: Koppenhágai Tudományos Akadémia tagja
  • 1908: Az Olasz Tudományos Akadémia (Accademia dei Lincei) rendes tagja
  • 1909: Philadelphiai Akadémia rendes tagja
  • 1910: A berlini Humboldt Egyetem teológia karának tiszteletbeli doktora
  • 1910: A Tudományok és Művészetek Nagy Arany Medálja díj
  • 1912: Oslói Tudományos Akadémia tagja
  • 1912: A Freiburg im Breisgaui Egyetem tiszteletbeli doktora
  • 1913: A tudományok és a művészetek Pour le Mérite kitüntetése
  • 1917: Az Osztrák Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja

Főbb művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pallas

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hermann Diels című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. (életrajz és kitüntetések fejezetek)