Harina
| Harina (Herina) | |
 | |
| A harinai templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Galacfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Galacfalva |
| Irányítószám | 407088 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33319 |
| Népesség | |
| Népesség | 511 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 340 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 13″, k. h. 24° 24′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 13″, k. h. 24° 24′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Harina (románul Herina, németül Münzdorf, szászul Minzdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercétől 15 km-re dél-délnyugatra, Galacfalvától 2 km-re északra található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Magyar és román nevének eredete tisztázatlan. Német neve a 'szerzetes' jelentésű Mönch szóból ered. Írott történeti névalakjai: Herina (1246), Herena (1282), Harena (1341) Harynna (1503), Müntzdorf (1806).
Története[szerkesztés]
A falut szász telepesek alapították még a tatárjárás előtt. Első említésekor, 1246-ban az erdélyi püspök birtoka volt, és püspöki birtok maradt egészen a 14. század végéig. 1395-ben a királyé lett, majd Zsigmond 1411-ben a Farkas családnak adományozta. Lakói jobbágysorba süllyedtek, 1876-ig Doboka vármegyéhez, azután Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott. Határában 1910-ben Szászlekence község és Desbordes Ernő birtokolták a legnagyobb földterületet. Nemesi udvarháza 15. századi késő gótikus eredetű volt, melyet a 17. század elején átépítettek. 1900 után még lakták, de 1948-ra nyomtalanul eltűnt.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 724 lakosából 306 volt német, 301 román, 59 cigány, 31 zsidó és 26 magyar nemzetiségű; 342 evangélikus, 323 görögkatolikus, 31 zsidó, 19 római katolikus és 9 református vallású.
- 1900-ban 948 lakosából 518 volt román, 404 német és 26 magyar anyanyelvű; 436 görögkatolikus, 380 evangélikus, 95 zsidó, 19 református, 12 ortodox és 6 római katolikus vallású.
- 2002-ben 540 fő lakta, közülük 404 vallotta magát román, 122 cigány, 10 magyar és 4 német nemzetiségűnek; 497 ortodox, 17 görögkatolikus, 9 pünkösdista, 8 református és 4 evangélikus vallásúnak.
Látnivalók[szerkesztés]
- A falun kívül, egy magaslaton álló evangélikus templom Erdély egyik legszebb román kori műemléke. Valószínűleg a 12. század végén, de még 1215 előtt épült. Tiszta román stílusú, lényegében eredeti formájában maradt fenn. A lébényi és ákosi templomokhoz hasonlít. A Kacsics nemzetségbeli Simon bán építhette nemzetségi monostornak, mellette a II. világháborúig még láthatóak voltak a bencések egykori kolostorának (vagy Entz Géza szerint a Harinai Farkas család középkori eredetű udvarházának) maradványai. Építőanyaga legnagyobbrészt tégla, de a tornyok sisakja eredetileg kő. Deszkamennyezetét a mai formájában 1748-ban készítették. 1270-ből származó keresztelőmedencéjét a nagyszebeni Brukenthal Múzeum őrzi. A templomot 1999-ben restaurálták.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Entz Géza: Erdély építészete a 11–13. században. Kolozsvár, 1994
További információk[szerkesztés]
- A templom a „jupiter.elte.hu”-n[halott link]
- Fényképek a templomról a „www.karpatok.info”-n
- Fényképek a templomról a „www.biserici.org”-on
- Harinai parasztház 1928-ból
- Harinai tájképek
Képek[szerkesztés]
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
