Hemofília

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hemofília
Angolul Haemophilia
Osztályozás
BNO-10 D66.-D68.
BNO-9 286
Adatbázisok
OMIM 306700 306900 264900
DiseasesDB 5555
MedlinePlus 000537
eMedicine med/3528 
MeSH D025861

A hemofília (görögül: hemophilia) egy öröklődő betegség, mely egyes véralvadási faktorok hiányában nyilvánul meg. A hemofília megnevezést F. Hopff zürichi egyetemi tanár „Über die haemophilie oder die erbliche Anlage zu todlichen Blutungen” [A haemophiliáról, avagy az örökletes, halálos kimenetelű vérzésekről] című értekezésében használta először 1828-ban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség első tudományos definícióját John Conrad Otto (1774-1844) philadelphiai orvos adta, aki 1803-ban „An account of hemorrhagic disposition existing in certain families” [Bizonyos családoknál fennálló vérzési hajlamról szóló beszámoló] címmel a Medical Repository első amerikai tudományos folyóiratban közzétett értekezésében leírta a betegség három legfontosabb ismérvét, nevezetesen, hogy a vérzékenység férfiakat érintő, vérzési tünetekben megnyilvánuló, egészséges anyáról fiúgyermekekre bizonyos arányban öröklődő vérzési rendellenességet jelent. A betegség eredetének felderítése érdekében Otto már családfakutatást is végzett, egy New Hampshire-ben élő Smith nevű asszony családfáját három generációra 1720-ig vezette vissza.

A betegséget azonban már jóval korábban ismerték, a haemophilia az egyik legrégebben ismert vérzési rendellenesség, ezt már az ókorból fennmaradt írásos feljegyzések is bizonyítják. Először az ősi zsidó szokásról, a körülmetélésről írva Juda rabbi említi a babilóniai Talmudban, az időszámításunk szerinti második században. Azoknak a fiúknak, akiknek két testvére előzőleg meghalt a mûtét során, felmentést ad a szertartás alól. Maimonidész (1135-1204) (zsidó orvos és filozófus) a XII. században ehhez azt teszi hozzá, hogy ilyen esetben akkor sem kell a fiút körülmetélni, ha meghalt testvérei más apától származtak. Abú l-Kászim az-Zahráví (936-1013?) (a nyugati krónikákból Abulcasis néven ismert) mór sebész,az at-Taszríf (A recept) című könyvében leírja a hemofília főbb jellemzőit, öröklődő jellegét és egy olyan családot ismertet, ahol a férfiak kis sérülések következtében elvéreznek. A királyi betegségként is elhíresült kórkép a betegséget hordozó Viktória brit királynő gyermekei révén számos európai uralkodóházban megjelent (angol, spanyol, német, orosz). Gyermekei közül lányai, Aliz és Beatrix hordozók voltak; fia, Leopold pedig e betegségben szenvedve 1884-ben, 31 évesen agyvérzésben halt meg. A leghíresebb hemofíliás talán Alekszej orosz cárevics, II. Miklós orosz cár fia, aki édesanyja, Viktória királynő unokája révén örökölte a betegséget. (A hírhedt Raszputyin is e betegség hipnózissal történő gyógyításának ígéretével férkőzött a család kegyeibe). A mai spanyol uralkodó, I. János Károly király két apai nagybátyja, azaz XIII. Alfonz két idősebb fia is a hemofília áldozatai lettek az 1930-as években.

A fiatal Viktória királynő
A Hemofíliai Egyesületek nemzetközi logója

Az A típusú hemofília esetében a VIII-as faktor, míg a B típusúban a IX-es faktor hiányzik. Mivel a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el, a vérzékenység nagyrészt férfiakon mutatkozik, a nők csak átörökítik. Abban az esetben, ha mindkét szülő hordozója a hibás génnek, 50% az esélye annak, hogy beteg fiú szülessen, mivel az apától csak az Y kromószómát kaphatja és a hordozó anyától 50%, hogy a hibás X kromoszóma öröklődjön.

Létezik, úgynevezett: szerzett hemofília is. A szerzett hemofília a VIII és a IX faktorral szembeni inhibitorok spontán termelődése. Az alább felsorolt okok vezethetnek az inhibitorok termelődéséhez: öregedés, vagy terhesség, autoimmun betegség vagy rák, valamint gyakori az ismeretlen eredetű (idiopathiás) forma is. Szerzett hemofíliás betegek gyakran jelentkeznek életet veszélyeztető vérzéssel, melyet nagyon nehéz uralni, még nagyobb mennyiségű alvadási faktor pótlásával is. Legtöbbször idősebb korban vagy fiatalabb nőknél fordul elő, szülés után 12 hónapig. Magas mortalitási rátával bír (13-22%).

Előfordulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második leggyakoribb örökletes véralvadási zavar (coagulopathia). Prevalenciája: 13-18/100 000 férfiből.

A Föld összlakossága kb. 6,4 milliárd, ebből a hemofíliások száma kb. 400 000. A WHO 105 000 beteget tart számon, ebből következik, hogy a betegek kb. 75%-át nem diagnosztizálják, és nem kapnak megfelelő ellátást.

Magyarországon a 2007. március 14-ei adatok alapján, 838 hemofília A- és 192 hemofília B-ben szenvedő beteget tartottak számon.

Típusai:

  • Haemophilia A – Az esetek 90%-a.
  • Haemophilia B – Christmas–betegségnek is hívják, az első beteg neve alapján, akin 1952.-ben felismerték (Stephen Christmas).
  • Haemophilia C – A Rosenthal-, más néven XI-es faktor hiánya okozza. Ez a típus leggyakrabban az askenázi zsidó közösségekben fordul elő.

Haemophilia A : Haemophilia B = 4:1

Diagnosztizált hemofíliás betegek száma az Európai Hemofília Egyesület tagországaiban, 2008-ban:

Magyar Magyarország, 1094 beteg Osztrák Ausztria, 403 beteg Belga Belgium, 835 beteg Ciprus Ciprus, 117 beteg Cseh Csehország, 750 beteg
Dán Dánia, 445 beteg Észt Észtország, 39 beteg Finn Finnország, 298 beteg Francia Franciaország, 3506 beteg Görög Görögország, 827 beteg
Holland Hollandia , 1600 beteg Izland Izland, 55 beteg Ír Írország 546 beteg Lengyel Lengyelország ,2316 beteg Lett Lettország, 108 beteg
Litván Litvánia , 136 beteg Málta Málta , 17 beteg Brit Nagy Britannia , 7288 beteg Német Németország, 4800 beteg Orosz Oroszország , kb. 9000 beteg
Portugál Portugália , 601 beteg Spanyol Spanyolország , 1864 beteg Svéd Svédország , 833 beteg Szlovák Szlovákia, 512 beteg Szlovén Szlovénia, 189 beteg

A fentieken kívül az Egyesület tagjai még: Albánia, Azerbejdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Fehéroroszország, Horvátország, Grúzia, Izrael, Luxemburg, Macedónia, Moldova, Montenegró, Norvégia, Örményország, Románia, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna.

Etiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A haemophilia A, mely a legsúlyosabb formája; az esetek 90%-ában a VIII:C faktor hiánya, a maradék 10%-ában e faktor inaktivitása miatt alakul ki. A haemophilia B a IX-es faktor (Christmas-faktor) hiánya vagy inaktivitása miatt jelentkezik.

Fiziopatológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VIII:C = antihemofíliás globulin (az X kromoszóma kódolja) vWF = von Willebrand - faktor (autoszomális kromoszóma kódolja) A VIII:C faktort a máj endothelsejtjei és a megakaryocyták termelik. Nélkülözhetetlen a plazma eredetű alvadáshoz a X faktor aktiválása révén. A vWF megvédi a VIII-as faktort az inaktiválástól, és szállító fehérjeként szolgál, továbbá szerepet játszik a primer haemostasisban azáltal hogy a thrombocytákat a szabad kollagénhez köti. A VIII-as faktor szintje a plazmában 0,5-2,0 E/ml.

Genetika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hordozó nő 50%-os valószínűséggel adja át beteg X kromoszómáját a gyermekének.

Az esetek körülbelül 2/3-a az X kromoszómához kötött és recesszív módon öröklődik, pozitív családi anamnézis ezen esetekben jelen van, a fennmaradó esetek sporadikus megbetegedések, az X kromoszóma spontán mutációjának eredményeként, ezekben az esetekben a családban korábban nem fordult elő hemofília. A fennmaradó 1/3 új mutáció.

Mivel a fiúknak csak egy X kromoszómájuk van (XY), ezért a VIII. és IX faktor génjeiből egy másolattal rendelkeznek. Ha ez hibás, károsodik a VIII. vagy IX. faktor képződés, a beteg vérzékeny lesz.

A lányoknak két X kromoszómájuk van (XX), a VIII. és IX. faktorért felelős génből kettővel rendelkeznek. Így ha egy lánynak van is egy hibás génje, a másik génnek köszönhetően normálisan elő tudja állítani a VIII. és IX. faktort, és nem lesz hemofíliás. Azonban a hibás X kromoszómával rendelkező nő hemofília-hordozó (carrier) lesz, azaz a betegséget átadhatja gyermekeinek. A carrier nők rendszerint nem vérzékenyek, faktorszintjük a normál érték 50%-a körül van. 20%-uk faktorszintje azonban 30% alatti, így enyhe hemofíliásnak számítanak. Ez erősebb vérzésben nyilvánul meg műtét alatt, foghúzáskor vagy menstruáció idején. A terhesség alatt megnövekedett faktorszint kockázatmentes terhességet és szülést tesz lehetővé.[1]

A hemofíliás férfi mindegyik lánygyermeke hordozó, mert az apától egy kóros kromoszómát kap. A hemofíliás férfi minden egészséges anyától származó fiúgyermeke egészséges, mert az anyától egészséges kromoszómát kap. A hordozó nő 50%-os valószínűséggel adja át beteg X kromoszómáját a gyermekének.

Léteznek azonban nem nemhez kötődő, domináns vagy recesszív öröklésmenetű véralvadási zavart okozó mutációk is. Az autoszomális dominánsan öröklődő Osler-szindróma a véredény-rendszer egy fejlődési rendellenessége, ami az erek tágulását okozza.[2] A C típusú hemofília recesszív autoszomális öröklődésű.

A súlyossági fokai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelölés VIII:C Faktor %-ban Klinikum
Normális >75 Legtöbbször tünetmentes
Subhaemophilia 16-50 Haematoma kifejezett trauma után
Enyhe haemophilia 5-15 Műtétet követő utóvérzés
Középsúlyos haemophilia 2-4 Haematoma már enyhe traumát követően is
Súlyos haemophilia ≤1 Állandó haemarthros

Haemophilias vérzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legapróbb sérülések is komoly veszélyt hordoznak magukban.

A haemophilia típusú vérzékenységre jellemző az ízületi vérzés (haemarthros), továbbá a haematuria és az intramuscularis haematoma. Születéskor, meglepően, kis vérzések fordulnak elő, de kifejezett köldökzsinórvérzés is előfordulhat. A túlzott véraláfutások, valamint a belső vérzés általában a 6-9. hónapban jelentkezik, amikor a járni tanuló gyermek elesik. Akutan kialakuló hemarthros hirtelen fellépő fájdalmat és duzzanatot okoz, illetve az akut gyulladáshoz hasonló tüneteket vonz maga után: melegség, pír, duzzanat és fájdalom. Az ízület általában merev, félig behajlított helyzetben van, és a mozgást a beteg nem tolerálja. A visszatérő vérzések krónikus degeneratív ízületi elváltozást okoznak, mely az érintett ízület állandó fájdalmasságával, súlyos torzulásával és mozgáskorlátozottságával jár. A környező izmok általában sorvadnak. Nyomásos neuropathia szintén gyakori következmény, ha a vérzés idegek közelében alakul ki, például az iliopsoas izomcsoport vérzése gyakran jár a nervus femoralis kompressziójával. A leggyakoribb halálok a központi idegrendszerben bekövetkező vérzés, ami számtalan idegrendszeri eltérést képes létrehozni. A belső vérzés gyakran okoz vesemedence- vagy húgyúti elzáródást, mely kólikás hasi fájdalommal és haematuriával jár. A bélfalba törő vérzés bélelzáródást okozhat.

Differenciáldiagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diagnózis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első lépésben a pozitív családi anamnézis valamint a fellépő vérzés típusa segít a diagnosztizálásban.

Hemofília esetén laborokban az úgynevezett parciális tromboplasztin idő (PTI) megnyúlt, a Quick-idő, más néven a vérzési idő normális (a bőrt felületesen megsértik, és itatóspapírral figyelik a vérzés idejét és ez a vérlemezkék működéséről ad felvilágosítást). A Quick-idő megnyúlása a vérlemezkék funkciózavarára utal.

A betegség típusának meghatározása a faktorok mérése és a vérlemezkeszám meghatározása által végezhető.

Terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegséget egészen az 1960-as évekig gyakorlatilag nem tudták kezelni, egészen addig a pihentetés, a nyomókötés alkalmazása és a jegelés volt az egyetlen gyógymód.

VIII-faktor készítmény

Rendelkezésre állnak magas fokban tisztított/vírustalanított, továbbá rekombináns faktorkészítmények. Enyhe haemophiliában szükség szerinti pótlás spontán vérzés vagy műtét kapcsán. Súlyos haemophilia esetén folyamatos kezelés szükséges.

  • Dezmopresszin (DDAVP)- enyhe haemophilia A-ban, fokozott vérzésveszély esetén gyakran elég ennek a gyógyszernek az adása, hatására az endothelben tárolt VIII:C faktor és vWF felszabadul, és aktivitásuk 1-2 órán belül a kiindulási érték 2-4-szeresére emelkedik. A Desmopressin azonban csak néhány napig adható, mert a faktorkészlet kimerülését okozhatja.
  • Olykor kialakulhat VIII. faktor rezisztencia – ez az ún. „gátlótestes hemofília” – ilyenkor más faktor pótlása (elsősorban VII. a) válhat szükségessé, amely a VIII. faktor hiánya esetén is normális véralvadást tesz lehetővé.
  • Sok kutató bízik abban, hogy a hemofília lesz az első genetikai rendellenesség, mely génterápiával gyógyítható. A jövőben talán egy injekcióval megoldható lesz az alvadási faktort termelő génnek a betegek sejtjeibe való beültetése. A hemofília gyógyítása génterápiával azt jelenti, hogy korrigálják a beteg genetikai defektusát ép, egészséges, működő géneknek a beteg sejtjeibe való bevitelével, így a beteg szervezetében a későbbiekben megfelelő mennyiségben termelődik a VIII. és a IX. alvadási faktor.

Sajnos a hemofília azon ritka betegségek egyike, melynek kezelése rendkívül költséges (az Egyesült Államokban a profilaktikus, megelőző, kezelés egy súlyos beteg részére 300 000 dollárba kerül), ezért a világon élő hemofíliások 75-80%-a még ma sem részesül semmilyen kezelésben. Ők ma sem érik meg a felnőttkort.

Az ilyen vérzési defektusok kezelése és gondozása legjobban az erre kialakított hemofíliaközpontban valósulhat meg. Magyarországon a vérzékeny betegek gondozása 1992 óta folyik szervezett körülmények között. A szerkezeti rendszert illetően, az Országos Hemofília Központ Budapesten van, a régióközpontok pedig: Budapest (külön felnőtt és gyerek), Szombathely, Pécs, Miskolc, Debrecen és Szeged.

Magyarországon, 2008-ban a teljes gyógyszerkiadások 2,2%-át költi az egészségbiztosító a hemofíliás betegek terápiájára, ez 66 millió NE nyolcas faktor jelent, ami egy lakosra vetítve, az európai átlagot meghaladóan, 6,6 NE-et jelent. Összehasonlításképpen: 1991-ben az egy lakosra jutó átlag még csak 0,4 NE volt.

Konklúzióként elmondható, hogy napjainkban a hemofíliások megfelelő kezeléssel teljes életet élhetnek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haemophilia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]