Helm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helm

(Monte Elmo)
A Helm a Puster-völgy (Innichen) felől nézve
A Helm a Puster-völgy (Innichen) felől nézve

Magasság2434 m
HelyKelet-Tirol, Ausztria / Dél-Tirol, Olaszország
HegységKarni-Alpok nyugati vége
Típusréteges pala
Elhelyezkedése
Helm (Alpok)
Helm
Helm
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 46° 42′ 54″, k. h. 12° 23′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 54″, k. h. 12° 23′ 14″
Helm (Bolzano autonóm megye)
Helm
Helm
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
Térkép
Térkép
A Dolomitok térképe (Olaszország)
A Dolomitok térképe (Olaszország)
A Wikimédia Commons tartalmaz Helm
témájú médiaállományokat.

A Helm (olaszul: Monte Elmo) egy 2434 méter magas hegy, a Karni-Alpok főgerincének legnyugatibb csúcsa, a Puster-völgy és a Sexteni-völgy egybefutásánál, a dél-tiroli Sexten község mellett. Csúcsán 1919 óta áthalad az osztrák–olasz államhatár. Népszerű turista- és télisport-központ, a Dolomiti Superski pályarendszer tagja.

Fekvése[szerkesztés]

A Helm a Karni-Alpok főgerincének nyugati kifutásánál fekszik, ezen a gerincen fut az 1919-ben meghúzott osztrák–olasz államhatár. A gerincet alkotó csúcsok sorában ez az utolsó. A hegyet északnyugatról a Puster-völgy, délről a Sexten-patak völgye határolja. Keleti szomszédja az osztrák területen fekvő Lienzi-Dolomitok hegycsoport.

A Helm lábánál fekvő legközelebbi helységek: a Sexteni-völgyben Sexten (Sesto) és Moos Moso), ezek az SS52 főúton fekszenek, amely a kelet felé a Kreuzberg-hágón át Venetói Comelico-vidékre, majd a Piave völgyébe vezet. A Puster-völgyben, az SS49 főútvonal mentén a hegytől északra a dél-tiroli (olaszországi) szakaszon Vierschach (Versciaco) és Winnebach (Prato alla Drava), Ausztria területén a kelet-tiroli Arnbach község található, az utóbbi kettő között van a határátkelőhely.

A Karni-Alpokat a Sexteni-völgy választja el a Sexteni-Dolomitoktól. A völgy túloldalán, a Helmtől nyugatra a 2966 m magas Haunold (Rocca dei Baranci) hegycsoport található (Innichen fölött), a Helmtől délnyugatra a 3145 m magas Dreischusterspitze (Punta dei Tre Scarperi) hegytömb, Sexten községet uralja.

Geológiai sajátosságai[szerkesztés]

Földtanilag a Karni-Alpok (vele a Helm is) földtanilag a Variszkuszi-hegységrendszer orogen-korszakban keletkezett déli grauvakke(wd)-zónájához tartozik. A zónát alkotó kőzet kemény, sötét színű, szögletes szemcséjű, széles szemcseméret-tartományú földpát-tartalmú anyaggal vegyes homokkő, amelyben a mátrix (szemcseközi hordozóanyag) aránya jellemzően 15% fölött van. Kialakulása feltehetően a paleozoikum időszakában, mélytengeri hegyomlások általi átkeverés révén történt. A hegy formája az azt alkotó, könnyen erodálódó porfirtartalmú palának köszönhető, amely a szilur korszakban keletkezett, majd a devonkarbonban itt zajló hegységképződések felgyűrtek. Jelenlegi külalakja a miocén-kori jégtakaró nyomán alakult ki, ennek hatása a Karni-Alpok fővonulatán kelet felé egészen a 2607 m magas Eisenreich hegyig követhető. Ennek révén a hegy és környéke középhegységi jellegű, amely a Középső Alpok déli részén egészen szokatlan.

Régi olasz bunker a csúcs alatt
Régi olasz bunker a csúcs alatt

Történelme[szerkesztés]

1919-ig a Helm Ausztria belsejében feküdt. A közeli Kreuzberg-hágón fekvő államhatár az első világháborúban frontvonallá változott. A Helm alatti Sexteni-völgy településeit (Sexten, Moos) lerombolta az olasz tüzérségi. 1918 végén a völgy olasz megszállás alá került, 1919-től egész Dél-Tirollal együtt Olaszországhoz került, az új államhatárt a Karni-Alpok főgerincén tűzték ki. A Helm csúcsán is átmegy az Ausztriát (Kelet-Tirolt) és Olaszországot (Dél-Tirolt és Venetót) elválasztó határvonal.

A Helm-ház[szerkesztés]

A hegycsúcson áll az elhagyott Helm-ház (Helmhaus). 1889-ben építette a Német–Osztrák Alpesi Egyesület (Deutscher und Österreichischer Alpenverein) silliani szekciója, a „telket” Sexten városa adta. A turistaház tetejéről csodálatos körpanoráma elvezhető. A háború alatt civilek nem használhatták, a háború után Olaszországnak jutott, az államhatár vonalát a ház alapjától néhány centiméterre délre húzták meg. 1925 körül az olasz fasiszta kormány állami tulajdonba vette. A Helm-ház az új olasz birodalom északi (osztrák, majd német) határait védeni hivatott erődrendszer, a Dél-Tiroli Alpesi Fal (Vallo Alpino) részévé vált, a hegy csúcsa alatt katonai bunkereket építettek, ezeket a második világháború után, a NATO-tag Olaszország és a semleges Ausztria határán is fenntartották. Később a csempészekre vadászó pénzügyőrök kaszárnyája lett, 1980 körül teljesen elhagyták. A romos állapotba jutott ház 1998-ban Bolzano megye tulajdonába került. 2007-ben a Dél-Tiroli Alpesi Egyesület (Alpenverein Südtirol, AVS) és az Osztrák Alpesi Egyesület Österreichischer Alpenverein, ÖAV) közös pályázatot írt ki a ház újjáépítésére és revitalizására, itt a sexteni Johannes Watschinger építész tervét fogadták el.

Kilátás a Helmről a nyugati Puster-völgyre (Innichen és Toblach)

Sport, turizmus[szerkesztés]

A hegy népszerű túracél. 1976-ban megnyitották a fennsíkjára vezető első kábeles felvonót a nyugati lejtő fölött, amelynek völgyállomása a Puster-völgyi Vierschach-ban van. 1981-ben újabb (nagykabinos) felvonó épült a hegy déli lejtőjén, amely Sextenhez tartozó Waldheim településrészről indul. 1989-ben a vierschachi oldalon egy második („tojáskabinos”) felvonót is építettek. Az így kialakult Helm síterep, a Kreuzberg-hágóval, a Moos fölötti Sextener Rotwanddal, és a Sextentől nyugatra fekvő Haunolddal együtt a Dolomiti Superski szervezet Sexten–Puster-völgyi zónájához tartozik.

A Helmről indul a karni magashegyi túraútrendszer (Karnischer Höhenweg) 3. sz. útja, amely a Karni-Alpok gerincén halad kelet felé, és kb. 100 re innen, Nassfeldig vezet. A fennsíkot számos turistaösvény hálózza be. Az első világháború óta itt húzódó államhatár miatt a turistautakat sokáig, egészen az 1990-es évekig csak a lovas határőrök használhatták. Természetesen erre jártak a csempészek is, és az ellenőrző pontok megkerülésével, illegálisan akartak átkelni a határon. A rendőri nyomozás adatai szerint 1982-ben ezen az úton szökött meg Olaszországból Roberto Calvi is, a csődbe jutott Banco Ambrosiano elnöke, ragadványnevén „Isten bankárja”, akit később Londonban látványos módon, máig tisztázatlan körülmények között „megöngyilkoltak” (a Blackfriars Bridge-re felakasztva találták).[1][2] Az Európai Unió és a Schengeni egyezmény működése óta a határvonalakon futó ösvényeket a turisták használják.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lindlau, Dagobert. Der Mob,. München: dtv, (1989). ISBN 3-455-08659-4 
  2. Mord am Bankier Gottes bleibt ungesühnt. Der Spiegel Online. (Hozzáférés: 2013. október 24.)

Források[szerkesztés]

  • Peter Holl: Alpenvereinsführer Karnischer Hauptkamm, Bergverlag Rudolf Rother, München, 1988. ISBN 3-7633-1254-4
  • Raimund von Klebelsberg: Geologie von Tirol, Berlin, 1935.
  • Tabacco-Verlag: Carta topografica 1:25.000, Blatt 010, Sextener Dolomiten