Helena-pinty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helena-pinty
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Díszpintyfélék (Estrildidae)
Alcsalád: Estrildinae
Nem: Estrilda
Faj: E. astrild
Tudományos név
Estrilda astrild
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Helena-pinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Helena-pinty témájú médiaállományokat és Helena-pinty témájú kategóriát.

Felnőtt Helena-pinty

A Helena-pinty (Estrilda astrild) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Loxia nembe Loxia Astrild néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Estrilda astrild astrild (Linné, 1758)
  • Estrilda astrild damarensis (Reichenow, 1902)
  • Estrilda astrild ngamiensis (Roberts)
  • Estrilda astrild jagoensis (Alexander, 1898)
  • Estrilda astrild angolensis (Reichenow, 1902)
  • Estrilda astrild adesma (Reichenow, 1916)
  • Estrilda astrild rubriventris (Vieillot, 1823)
  • Estrilda astrild occidentalis (Jardin & Fraser, 1851)
  • Estrilda astrild kempi (Bates, 1930)
  • Estrilda astrild macmillani (Ogilvie-Grant, 1907)
  • Estrilda astrild peasei (Shelley, 1903)
  • Estrilda astrild massaica (Neumann, 1907)
  • Estrilda astrild minor (Cabanis, 1878)
  • Estrilda astrild muenzneri (Kothe, 1911)
  • Estrilda astrild schoutedeni (Wolters, 1962)
  • Estrilda astrild cavendishi (Sharpe, 1900)
  • Estrilda astrild tenebridorsa (Clancey, 1957)
  • Estrilda astrild sousae (Reichenow, 1904)
  • Estrilda astrild niediecki (Reichenow, 1916)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában a Szaharától délre honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi gyepek szavannák, mocsarak és tavak közelében, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Régóta kedvelt kalitkamadár. Az ember sokfelé betelepítette szerte a Földön, így mára szabadon él a következő területeken: Szent Ilona (innen kapta a Helena-pinty nevet, pedig ide is csak betelepítették), Ascensión, a Zöld-foki Köztársaság, São Tomé és Príncipe, Mauritius, Rodriguez-sziget, Réunion, a Seychelle-szigetek, Tahiti, Hawaii, Új-Kaledónia, Vanuatu, a Bermuda, Puerto Rico, Trinidad, Uruguay és Brazília egy része. Európában a faj szabadon fészkel Spanyolországban és Portugáliában *[1][halott link] illetve ezen országok külső területein, így az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken is.

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 13 centiméter, testtömege pedig 6–11 gramm,[5] szárnyfesztávolsága 12–14 centiméter. Szürkésbarna testalján csíkos mintázatot visel. A hasán csíkokat látni, amelyek mindegyik alfajnál más színűek a halvány rózsaszíntől egészen a fénylő vörösig változva. Arcán egy széles skarlátvörös színű sávot visel. Csőre a felnőtt madaraknál vörös, a fiataloknál fekete színű.

Életmódja[szerkesztés]

A talajon kisebb csapatokban keresgéli magvakból és rovarokból álló táplálékát. Rászáll a fűfélék kalászaira és onnan szedegeti ki a szemeket. Pihenőhelyein olykor több ezer madár is összegyűlhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Estrilda astrild
Fiatal Helena-pintyek

A Helena-pinty az esős évszakban fészkel, amikor bőségesen talál rovarokat, amelyekre nagy szüksége van fiókái felneveléséhez. Fűből építi csőszerű fészkét bokrok védelmében, vagy a sűrű fű közé. A tojó 4-5 fehér tojást rak, amelyekből két hét múlva kelnek ki a fiókák. A fiatal madarak három hét múlva válnak röpképessé.

A Helena-pinty a fészekparazita dominikánus vida gyakori gazdamadara.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]