Heket

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heket[1]
H q
t
I7

Heket (ḥq.t) az ókori egyiptomi vallás egyik istennője. A magzat méhbeli fejlődéséért volt felelős, segédkezett a szülésnél is. Kultusza már a korai dinasztikus időkből kimutatható; II. dinasztia idején élt, Heluánban eltemetett magas rangú személyek nevében szerepel Heket neve. A korai időkből előkerült békaszobrok valószínűleg őt ábrázolják.[2] A Piramisszövegek is említik, itt a királyt segíti az ég felé vezető úton; a szüléssel összefüggésben először a Westcar-papiruszon szerepel, mint az V. dinasztia első három királyának, Ruddzsedet fiainak születését meggyorsító istennő. A „Heket szolgái” kifejezés, szintén ebből az időből, talán bábákra utalt.[3]

Nevének kiejtése körülbelül *Ḥaqā́tat lehetett középegyiptomi nyelven, innen eredhet későbbi görög megfelelője, Hekaté (Ἑκάτη) neve.[4] Gyakran tartották Hnum feleségének.[5]

Ozirisz és Ízisz története szerint mint a szülés utolsó perceinek istennője, ő lehelt életet az újszülött Hórusz testébe. Ahogy Hórusz születését egyre inkább összefüggésbe hozták Ozirisz feltámadásával, Heket is egyre inkább a feltámadással kapcsolatos istennő lett. Innen ered, hogy amulettjein megjelent az Én vagyok a feltámadás felirat, ami miatt később a korai keresztények is használták.[6]

Ikonográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békaként vagy békafejű nőként ábrázolták, amulettjein az előbbi, templomokban az utóbbi ábrázolás volt szokásban. Amulettként az Újbirodalomtól kezdve jelenik meg alakja.[3]

Kultusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultuszának központja Herwer volt (talán a mai Hur településsel azonos, el-Asmunein közelében), de megjelenik mások templomaiban is, ábrázolják például I. Széthi abüdoszi templomában. I. e. 300 körül még létezett kultusza, ekkor említik Petozirisz sírjában.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , p.169
  2. Toby A. H. Wilkinson, Early Dynastic Egypt, Routledge, 1999. p.286
  3. ^ a b c Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7, p.229
  4. Paul McKechnie & Philippe Guillaume: Ptolemy II Philadelphus and His World. Leiden: Brill, 2008. page 133.
  5. Arthur Cotterell, The Macmillan Illustrated Encyclopedia of Myths & Legends, Macmillan, 1989. p.213
  6. Louise A. Shier, "The Frog on Lamps from Karanis," in Medieval and Middle Eastern Studies (Brill, 1972), p. 357 online.