Heinrich Leberecht Fleischer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heinrich Leberecht Fleischer
Fleischer.JPG
Életrajzi adatok
Született 1801. február 21.
Schandau
Elhunyt 1888. február 10.
Lipcse
Ismeretes mint orientalista
Nemzetiség német
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Lipcsei Egyetem
Pályafutása
Szakterület arabisztika
Munkahelyek
Lipcsei Egyetem keleti nyelvek tanszéke
Akadémiai tagság Porosz Királyi Tudományakadémia (1874), Holland Tudományakadémia, Bajor Tudományakadémia, Göttingeni Tudományakadémia, Magyar Tudományos Akadémia,

Heinrich Leberecht Fleischer (Schandau, 1801. február 21.Lipcse, 1888. február 10.) német orientalista, a németországi modern arabisztika megalapozója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1814 és 1818 között a bautzeni gimnáziumba járt. 1818-ban beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol klasszika-filológiát tanult Gottfried Hermannál és evangélikus teológiát Georg Benedikt Winernél. Utóbb egyre inkább a keleti filológia felé hajlott, amelynek tanára Ernst Karl Rosenmüller volt. 1824-ben Armand de Caulaincourt házitanítójaként Franciaországba utazott. Párizsban Silvestre de Sacynál arab és perzsa nyelvet tanult, további tanárai Caussin de Perceval (arab köznyelv), Antoine-Léonard de Chézy (perzsa) és Pierre Amédée Jaubert (török) voltaak. 1828-ban visszatért Szászországba.

1831 és 1835 között Drezdában tanított, majd a szentpétervári egyetemre készült a perzsa nyelv tanárának, mégis 1836 tavaszán Rosenmüller utódjaként a keleti nyelvek tanszékét foglalta el a filozófiai karon. Elsősorban az arab nyelvet tanította Al-Bajdaví Korán-magyarázata alapján, amelyet 1846-48-ban ki is adott két kötetben. Számos tanítványa volt egész Európából és Észak-Amerikából; a kor majdnem minden jelentős arabistája és orientalistája hallgatta az előadásait. Kapcsolatot tartott fenn a libanoni arab "újjászületés" képviselőivel is.

Fleischer a lipcsei arabisztikának azt a hagyományos vonalát folytatta, amelyet a 18. század elején Johann Christian Clodius és Johann Jacob Reiske kezdett el. Fleischer a lipcsei arabisztikát világszínvonalra emelte, és a munkássága következtében Lipcse a muszlim kultúra kutatásának európai központjává vált.

1853-tól kezdve a lipcsei egyetemi könyvtár Fleischer iránymutató támogatásával megvásárolta a több száz éves szíriai tudományos kéziratgyűjtemény, a Refaiya 487 kötetét. Ezzel a könyvtár felsorakozott a jelentős számú keleti kéziratot őrző európai könyvtárak közé.

1843 szeptemberében Fleischer lakásán fogalmazták meg a határozatot egy orientalista egyesület megalapítására. 1845. október 2-án Darmstadtban a párizsi Société asiatique mintájára megalakult a lipcsei székhelyű Deutsche Morgenländische Gesellschaft, melynek alapító tagjai közt voltak Heinrich Leberecht Fleischer és Hermann Brockhaus indológus is.

Fleischer számos díjat és elismerést kapott, többek között a königsbergi, prágai, szentpétervári, tartui és edinburgh-i egyetem díszdoktori címét. Tagja volt az Académie des inscriptions et belles-lettres-nek, a Porosz Királyi Tudományakadémiának, a Holland Királyi Tudományakadémiának, a Bajor Tudományakadémiának, a Göttingeni Tudományakadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint a brit Royal Asiatic Society-nek és az American Oriental Society-nek.

Tanítványai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carl Paul Caspari (1814-1892), Friedrich Delitzsch (1850-1922), Henri Duveyrier (1840-1892), Goldziher Ignác (1850-1921), Martin Hartmann (1851- 1918), Emil Kautzsch (1841-1920), Ludolf Krehl (1825-1901), Otto Loth (1844-1881), Friedrich August Müller (1848-1892), Victor von Rosen (1849-1908), Johann Gottfried Wetzstein (1815-1905)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Leberecht Fleischer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A német cikk forrása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]