Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.
| Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. | |
 | |
| A Heineken sörök logója | |
 | |
| A Martfűi Sörgyár | |
| Típus | Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Alapítva | 1895 |
| Székhely | Sopron, Magyarország |
| Vezetők | Geert Swaanenburg (vezérigazgató) |
| Iparág | Söripar |
| Termékek | sör |
| Árbevétel | 3,144 milliárd Ft[1] |
| Anyavállalata | Heineken |
| Magyar cégjegyzékszám | 08-10-001541 |
| A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A mai Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. legkorábbi jogelődje egy 1895-ben alakult sörgyártással és forgalmazással foglalkozó vállalat volt. A cég 2003 óta a Heineken csoport tagja. Jelenleg két helyen, a soproni és a martfűi sörgyárban készíti termékeit.
Története[szerkesztés]
A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. több mint százéves sörfőzési tapasztalattal valamint nemzetközi márkákkal rendelkezik és a magyar piac meghatározó szereplője. A holland anyacég és a magyar leányvállalat szinte egy időben kezdte meg működését; a híres holland Heineken sör, amely alapítójáról Gerard Adriaan Heineken-ről kapta nevét, 1863-ban indult világhódító útjára, míg a magyar leánycég 1895-ben. A vállalatnak két sörgyára van Sopronban és Martfűn. A soproni gyár évszázados hagyományokkal rendelkezik, a martfűi a Magyarországon először alkalmazott korszerű technikájáról és technológiájáról ismert.. A folyamatos beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően 2007-ben a soproni gyár éves termelési kapacitása elérte az 1,8 millió hektolitert, a martfűi gyáré pedig 720 ezer hektolitert. Mind a két gyár 7000 négyzetméteres készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas.
A soproni sörgyár 1895-ben alakult meg, akkor még Első Soproni Serfőzde és Malátagyár néven. 1917-ben már, mint a Nyugat-Magyarországi Serfőzde és Malátagyár soproni gyártelep hivatkoznak rá. 1949-ben államosítják és 1971-ben csatlakozik a Magyar Országos Söripari Tröszthöz. 1982-ben a gyár újra önálló, majd 1988-ban több külföldi márka licencét is megszerzi. 1992-ben a Soproni Sörgyár részvénytársasággá alakul, melyben a többségi tulajdonos a BBAG. 1997-ben a cég egyesült a martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt.-vel. Majd nevét Brau Union Hungaria Sörgyárak Rt.-ra változtatta. 2003-tól tagja a Heineken csoportnak. 2004-től az Amstel Sörgyárak Rt. és a Brau Union Hungaria Sörgyárak Rt. között gyártási és forgalmazási szerződés lépett életbe. A cég nevét 2007-ben Heineken Hungária Nyrt.-re változtatta. 2008 júniusa óta Zrt.-ként tevékenykedik. A vállalat, követve az anyavállalat nemzetközi trendjét, 2012. március 1-től új arculatot vezetett be.[2]
Pereskedés a magyar kisbefektetőkkel[szerkesztés]
A 2003-as tulajdonszerzés nem történt zökkenőmentesen. A Heineken végül két évnyi pereskedés után kénytelen volt magasabb árat (még így sem az ausztriai árnak megfelelő) fizetni a magyar kisrészvényeseknek. [3]
A Heineken Hungária és a fenntarthatóság[szerkesztés]
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A vállalatnak fontos a környezetvédelem, figyel arra, hogy a legkorszerűbb termelési módszerek segítségével védje a környezetet. Martfűi sörgyára elsőként rendelkezett saját szennyvízkezelő teleppel Magyarországon. A telepen a szennyvíziszap is komposztálásra kerül, amelyet a magyar mezőgazdaság hasznosít. A vállalat soproni gyára pedig a ma legkorszerűbb anaerob technológiát alkalmazó szennyvízkezelő teleppel rendelkezik, amely a szennyvízből keletkező biogáz hasznosítását teszi lehetővé.
2010-ben a Heineken NV. elindította a Fenntartható Fejlődés programját, melyben a Heineken Hungária Zrt. is aktívan részt vesz. A program célja, hogy a vállalat 2020-ra a világ legzöldebb sörgyártójává válni.
2011-ben a Heineken Hungária kiadta az első Fenntarthatósági Riportját. Az éves riportban részletesen beszámol, hogyan szerepelt a Fenntartható Fejlődés programja első évében. A vállalat tevékenységét különböző területekre bontotta, melyek a Környezetbarát Sörgyártás, Környezetbarát Kereskedelem, Dolgozói Kötődés, Heineken Törődés, Felelősségteljes Alkoholfogyasztás és Együttműködés a Fejlődésért.
2011-ben a Heineken Hungária CSR Hungary Díjat nyert nagyvállalati kategóriában.
A Heineken Hungária Zrt. történelme évszámokban[szerkesztés]
- 1895 – Első Soproni Serfőzde és Malátagyár alapítása
- 1985 – A Martfűi sörgyár termelésének elindítása
- 1991 – A komáromi (később Amstel) Sörgyár megvásárlása
- 2004 – A Heineken és Brau AG fúziója
- 2007 – Új névvel a piacon (Heineken Hungária Sörgyárak Nyrt.)
- 2008 – Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.
- 2010 - Elindítja a Fenntartható Fejlődés programját
- 2011 - A vállalat kiadta az első Fenntarthatósági Riportját
- 2012 - Új arculat bevezetése
Magyarországi gyárai[szerkesztés]
Soproni sörgyár[szerkesztés]
Sopron a több mint 110 éves sörgyárnak is otthont ad. A soproni sörgyár elődjét „Első Soproni Serfőzde és Malátagyár” néven 1895-ben alapították meg brünni serfőzde- tulajdonosok és városi nagykereskedők. Az azóta eltelt több mint 100 év alatt a sörgyár jelentős növekedésen és fejlődésen ment át. A jelentős modernizációnak köszönhetően a soproni sörgyár termelése mára eléri az 1,7 millió hektolitert. A söripar legjelentősebb környezeti terhelése a szennyvízkibocsátás. A korszerűsítéssel egybekötve a társaság igen nagy figyelmet fordít a gyárak víz, hő- és villamosenergia fogyasztásának folyamatos csökkentésére. Sopronban, 2007-ben épült meg a szennyvíztelep, mely jelentős mértékben hozzájárul a környezetre mért káros hatások csökkentésében. A söripari szennyvízben jelenlévő nagy mennyiségű szerves anyagot a soproni sörgyárban anaerob úton kezelik. Az anaerob (levegőtől elzárt) reaktorban a szerves anyagokból a speciális iszaptörzsek segítségével biogáz keletkezik, amit egy kazánban elégetve gőzt termelünk. Az éves szinten ezzel az eljárással termelt gőz elegendő a főzőház egy hónapi energiaigényének kielégítésére.
Martfűi Sörgyár[szerkesztés]
A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. másik gyára, a martfűi, a fiatal sörgyárak közé tartozik. A gyár létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg, melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelőszövetkezet és állami gazdaság a sörpiacon uralkodó hiány pótlására alapította a sörgyárat. A Szolnok közeli sörgyár 1985-ben kezdte meg a termelést, akkor Magyarországon egyedülállóan korszerű körülmények között és modernnek számító technológiával. A gyár 7000 négyzetméteres készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas. A világon kevesebb mint 50 üzem büszkélkedhet olyan minősítéssel, melyet a sörgyár is kiérdemelt, ami a TPM hatékonyságnövelő és folyamatfejlesztő eszközrendszer szerint bronz fokozatú minősítésnek minősül.
A vezetőség 2017-ben a teljes termelés leállítása mellett döntött, amivel elindította az egy gyáras modell felállítását. A logisztikai részlege tovább üzemelt, azonban 2018. december 31-én, ez is végleg felszámolásra került.
Márkái[szerkesztés]
- Heineken
- Soproni (1895, Fekete Démon, Citrom, Maxx, Lime-guava, Zero Citrom, Lime-menta)
- Gösser (Spezial, NaturZitrone, Gösser Alkoholfreies Naturbier, NaturZitrone 0,0%, Grapefruit, )
- Zlatý Bažant
- Kaiser
- Edelweiss
- Steffl
- Buckler
- Strongbow
- Krusovice (Svetlé, Cerne)
- Arany Hordó
- Adambrau
- Sárkány
- Arany Fácán (Kakas)
Források[szerkesztés]
- ↑ A Heineken Hungária Zrt. éves jelentése
- ↑ Heinekeninternational.com. [2012. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
- ↑ https://tebesz.hu/heineken-ugy-2003/
