Heian-szentély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Heian-szentélyt (japánul: 平安神宮, Heian dzsingú, Hepburn-átírással: Heian jingū) 1895-ben építették a város keleti részén, Kiotó fennállásának 1100. évfordulójára, s az első (Kammu) és utolsó (Kómei) ott uralkodó császárnak szentelték (mintegy a városatyák nemes bosszújaként, amiért az udvar 1869-ben Edóba költözött, ámbár Kómeit csak a nacionalizmus tetőpontján, 1940-ben tették hozzá). A főépület az első kiotói császári palota nagycsarnokának némileg kicsinyített mása, falai harsány cinóbervörösek, teteje zöld cserép, a mögötte levő tókertben pedig – a kiotói zen kertekkel éles ellentétben – mintegy a Heian-kor (7941185) rekreációjaként színpompás növények és fák (cseresznye, juhar, azálea, nőszirom, vízililiom stb.) burjánzanak. A szentélyhez vezető széles út bejáratánál álló gigantikus vörös szentélykapu (torii) már kilométerekről látható. A Heian-szentélyhez kapcsolódó legfontosabb ünnep a dzsidai macuri.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]