Hegyi réce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyi réce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Bukórécék (Aythyini)
Nem: Aythya
Faj: A. marila
Tudományos név
Aythya marila
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi réce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi réce témájú médiaállományokat és Hegyi réce témájú kategóriát.

A hegyi réce (Aythya marila) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas Marila néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Aythya marila marila (Linnaeus, 1761)
  • Aythya marila nearctica Stejneger, 1885[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Izlandon, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részén, Kamcsatkáig költ, télen inkább a tengerpartokra vonul, de megtalálható a szárazföld tavainál is.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul, kis számban át is telel. Rendszeres vendég november és április között.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 42–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 72–84 centiméter, testtömege pedig 700–1300 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.[5]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka főként állati eredetű, csigákat, kagylókat eszik, de rovarokat és magvakat is fogyaszt.[5] Az élelemért 2-5 méter mélyre is lemerül.

Szaporodása[szerkesztés]

Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. Vegyes csapatokban, telepesen költ. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyen 24-25 napig kotlik. A fiókák 50 nap múlva válnak önállókká.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európai állománya stabil. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  2. a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. november 30.)

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés]