Hegyi erszényespele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hegyi erszényespele
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Kuszkuszszerűek (Phalangeroidea)
Család: Erszényespele-félék (Burramyidae)
Nem: Burramys
Faj: B. parvus
Tudományos név
Burramys parvus
(Broom, 1896)
Elterjedés
Mountain Pygmy Possum area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hegyi erszényespele témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi erszényespele témájú kategóriát.

A hegyi erszényespele (Burramys parvus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a Diprotodontia rendjéhez és az erszényespele-félék családjába tartozó Burramys nem egyetlen élő faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet-Ausztrália havasain él. Két kis méretű populációja ismert, az egyik Új-Dél-Wales délkeleti részén, a másik Victoria keleti részén. Kifejezetten hegyvidéki faj 1500 és 1800 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő. Ausztrália egyetlen kifejezetten hegyvidéki erszényes állata.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis méretű, egérszerű megjelenésű erszényesfaj. Testhossza 10-13 centiméter, farokhossza 13-16 centiméter, sólya 30-60 gramm. Sűrű bundája szürkésbarna színű. Tavasszal, a hormonszint megváltozásakor a szaporodó hímek bundája rozsdavörös.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény hegyi erszényespele akár 12 évig is élhet, háromszor annyi ideig mint a hím. Továbbá a hegyi erszényespele akár hat hónapig is képes téli álmoz aludni.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény két heti vemhesség után akár nyolc kölyöknek is életet adhat, de csak a legerősebb négy éri meg a felnőttkort.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajt először kövület formájában ismerte meg a tudomány. Megkövült maradványaira az 1950'-es években találtak rá. 1966-ban egy síkunyhó közelében elfogtak egy ismeretlen erszényes fajt, amelyről meglepő módon kiderült, hogy azonos a hegyi erszényespele megkövült maradványaival. 1995-ben már fogságban szaporították. 2000-ben a Mount Blue Cow hegységben a házi macskák majdnem teljesen kiirtották a fajt. 2003-ban az erdőtüzek nagy kárt okoztak élőhelyében.

A faj fennmaradása szempontjából igen problémás, hogy élőhelyei egy olyan vidéken fekszenek, mely igen keresett síparadicsom. A faj teljes elterjedési területe (a két egymástól elkülönült populáció területét összeadva) nem több, mint 10 km². A faj teljes egyedszámát 2600 egyed körüli mennyiségre becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „kihalóban” kategóriába sorolja. Még ma is eltökélten próbálják megmenteni a hegyi erszényespelét.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bergbilchbeutler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]