Hebertshausen
| Hebertshausen | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kormányzati kerület | Felső-Bajorország | ||
| Polgármester | Michael Kreitmeir (FBB) | ||
| Irányítószám | 85241 | ||
| Körzethívószám | 08131 / 08133 / 08139 / 089 | ||
| Rendszám | DAH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 176 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 489 m | ||
| Terület | 29.60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hebertshausen
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 48° 17′, k. h. 11° 28′ | |||
| Hebertshausen weboldala | |||
Hebertshausen község (németül gemeinde) Németországban, Bajorország déli részén.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Dachaui-láp és a Duna-Isar-dombvidék határán fekszik.
A községet tizenöt település alkotja: Ampermoching, Deutenhofen, Gänsstall, Goppertshofen, Hackenhof, Hackermoos, Hebertshausen, Kaltmühle, Lotzbach, Oberweilbach, Prittlbach, Reipertshofen, Sulzrain, Unterweilbach és Walpertshofen.[1] [2]
Története [szerkesztés]
A település alapítása a korabeli dokumentumok tanúsága szerint 783 és 789 közé tehető. 1625-ben Johann Mandl, a bajor királyi kincstár elnöke székhelyét Deutenhofenben rendezte be, amelyet 1627-ben I. Miksa király vásárvárosi rangra emelt. A Mandl családnak egyébként jelentős birtokai voltak már korábban is a vidéken. 1654-ben csatolták az akkor még kis falut, Hebertshausent a vásárvároshoz. A Mandl család 1834-ben hagyta el a deutenhofeni kastélyt, amikor a birtokot a von Spreti grófoknak adták el. A von Spretik birtokában volt 1771 óta Unterweilbach is. Az 1818-as bajorországi közigazgatási reform következtében alakult meg a mai község. 1971-ben az addig különálló Ampermochigot is egyesítették Hebertshausennel.[3] 1972-ben Amperpettenbachot[4] és Unterweilbach[4], 1978-ban pedig Prittlbachot[4] is a községhez csatolták.
1941. szeptember elején az akkori hebertshauseni SS-lőtéren kb. 4000 szovjet hadifoglyot (elsősorban tiszteket, funkcionáriusokat és zsidókat) végeztek ki.[5]
Népessége [szerkesztés]
A lakosság számának alakulása:[6]
- 2010. január 1. - 5.356
- 2009. január 1. - 5.324
- 2008. január 1. - 5.264
- 2007. január 1. - 5.200
- 2006. január 1. - 5.209
- 2005. január 1. - 5.178
- 2004. január 1. - 5.135
- 2003. január 1. - 4.999
- 2002. január 1. - 4.849
- 2001. január 1. - 4.791
- 2000. január 1. - 4.800
- 1999. január 1. - 4.762
- 1998. január 1. - 4.769
Gazdasága [szerkesztés]
A területén egy olajmező található, egyike a két bajországi olajmezőnek, amelyeket napjainkban is kitermelnek.[7]
Közlekedés [szerkesztés]
Hebertshausent érinti a müncheni S-Bahn 2-es vonala.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Georg Schallermair (1894–1951), SS-főtörzsőrmester im Außenkommando Mühldorf
- Christoph Hillenbrand (1957. augusztus 31. - ), Felső-Bajorország kormányzója
Testvértelepülései [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Daten /Zahlen (német nyelven). www.hebertshausen.de. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
- ↑ Gebietsumgriff (német nyelven). Verein Dachauer Moos e.V.. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
- ↑ Die Siedlungsgeschichte der Gemeindeteile von Hebertshausen (német nyelven). www.hebertshausen.de. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
- ^ a b c Handbuch der bayerischen Ämter, Gemeinden und Gerichte 1799–1980, 443. o
- ↑ Förderverein Dachau: „... über 4.000 gefangene Soldaten der sowjetischen Armee ...“
- ↑ Demographie-Spiegel Gemeinde Hebertshausen (német nyelven) (pdf). Landesamt für Statistik und Datenverarbeitung. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
- ↑ Die Suche nach dem letzten Tropfen Öl (német nyelven). Süddeutsche Zeitung. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
- ↑ Partnergemeinde Lókút (német nyelven). www.hebertshausen.de. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hebertshausen témájú médiaállományokat.- Hebertshausen honlapja
