Hazafi Veray János
| Hazafi Veray János | |
| Született | 1840-es évek Béltek |
| Elhunyt | 1905. július 18.[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hazafi Veray János, Verai János, névváltozat: Vevera (Korond (Szilágy vármegye), 1841 körül – Budapest, Józsefváros, 1905. július 18.)[2][3] fűzfapoéta, vándorköltő.
Élete[szerkesztés]
Verai János és Borsa Mária fiaként született. Ő volt a leghíresebb magyar fűzfapoéta. Szatmár vármegyei parasztlegény volt, Bársony István író atyjánál szolgált Bélteken. Senkit se vallott mesterének, a maga útján járt és könnyű munkátlan életet teremtett magának; mert volt vasúti bakter vagy vallásalapítványi csősz is. Vándor népköltőként vált ismertté. Az 1880-as évek elejétől színes papírlapokon kinyomott és aláírt versikéit osztogatta szerte az országban. Verseinek jövedelméből csekélyke vagyont is szerzett; mert részt vett a Helfi-Dolinay-féle párizsi kirándulásban, befizetvén a 600 forint díjat; lobogós ingben, gatyában járta meg Párizst és megrovási kalandot írt az Eiffel-torony második emeletén. Mint falusi háztulajdonos élt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Irsán; de a Rókus kórházban halt meg 1905 nyarán, 64 éves korában, veselob következtében.
Eredetileg postás volt, és saját megállapítása szerint ő volt a haza koszorús vándorlantosa. Kitalálta és alkalmazta a megrovási kaland kifejezést, amelyet alkalmazott is, például a városligeti Iparcsarnok megnyitása, vagy a Pannonia gőzmalom kapuja előtt ért sérelme alkalmával:
„A Pannonia malomba
A portás goromba azonba
Még azt mondja, hogy pofon vág,
Pofon bizony a nyavalyát,
Nem ilyen magyar poétát,
Az ebadtát!”
illetve felháborodása az Iparcsarnok megnyitásakor:
„Nem vagyunk mi gyáva barmok,
Dőljön rád az Iparcsarnok.”[4][5]
Az Iparcsarnokkal kapcsolatos művéből két sor:
„Oh, te gonosz, gonosz zsarnok
Dőljön rád az Iparcsarnok!”
Ady Endre a következő szavakkal kritizálta munkásságát: „János érkezett, élt, mert kellett ő a durva tréfakedvnek, a szimplicitásnak, az ízléstelenségnek. Őse is élt bizonyára már akkor, mikor a turáni mezőkön kóborogtak eleink. Éppen olyan lehetett, mint ő. Konzerváltuk, mert mi jól tudunk konzerválni.”
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981
- Saly Noémi: Pesti csodabogarak. Bp., Ab Ovo, 2005
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2446/1905. folyószáma alatt.
- ↑ Ady búcsúja 1905. július 19-én
- ↑ Ráth-Végh István: A könyv komédiája, V. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 261. oldal.
- ↑ Tisztelgési Kalandok Hazafi Verai János emlékezete előtt – Fodor Ákos versei