Havasi szürkebegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Havasi szürkebegy
Alpenbraunelle.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Szürkebegyfélék (Prunellidae)
Nem: Prunella
Faj: P. collaris
Tudományos név
Prunella collaris
(Scopoli, 1769)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Havasi szürkebegy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi szürkebegy témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi szürkebegy témájú kategóriát.

A havasi szürkebegy (Prunella collaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa és Ázsia magashegységeiben él. A fahatár és a hóhatár közötti területen, a sziklás lejtőkön található. Nedves, mocsaras réteken és lápokon él. Télen alacsonyabb helyre húzódik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prunella collaris collaris
  • Prunella collaris erythropygia
  • Prunella collaris fennelli
  • Prunella collaris montana
  • Prunella collaris nipalensis
  • Prunella collaris rufilata
  • Prunella collaris subalpina
  • Prunella collaris tibetana
  • Prunella collaris whymperi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–32 centiméter, testtömege 37–40 gramm. Feje szürke, hasa narancssárga.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költési területén főleg rovarokat és pókokat fogyaszt. Télen a magvakat is megeszi.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tojó a fészkét, a földön lévő kisebb mélyedésbe rejti. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 15 napig. A fiókák még 12–14 napig tartózkodnak a fészekben, utána a sziklák közt rejtőzködnek. A táplálásban minkét szülő rész vesz.

A fiatal példány

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ritka vendég, november és április között. Kőfejtőkben és sziklás hegyoldalakon lehet vele találkozni.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon védett, pénzben kifejezett értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]