Havasi here
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Trifolium alpinum |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi here témájú médiaállományokat. |
A havasi here (Trifolium alpinum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a hüvelyesek (Fabales) rendjéhez, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjeddése
A havasi here elterjedési területe a középső és a Déli-Alpok, Közép-Európa déli részének magashegységei, Észak-Spanyolországtól Erdélyig.
[szerkesztés] Megjelenése
A havasi here 5-20 centiméter magas, kopasz, évelő növény, erőteljes, 1 méter hosszúságot is elérő karógyökérrel. Levelei tőállásúak, hármasan összetettek, a levélkék szálas lándzsásak, legfeljebb 10 centiméter hosszúak, szélük ép. A virágok hármasával-tizenkettesével 3-5 centiméter átmérőjű fejecskében nyílnak a levéltelen virágzati szár csúcsán. Kocsányuk rövidebb, mint a 10 erű, kopasz csészecső. A csésze fogai szálasak, kihegyezettek, a felsők rövidebbek az alsóknál. A párta 18-25 milliméter hosszú, húsrózsaszín vagy bíborvörös, kellemes illatú, ötször-nyolcszor hosszabb a csésze csövénél; a vitorla túlnyúlik a csónakon és az evezőkön.
[szerkesztés] Életmódja
A havasi here 1400-3000 méter magasságban, szőrfű- és sásgyepekben, törpecserjésekben, mészben szegény talajokon nő. Gyakori. Tápdús takarmánynövény, jól tűri a legeltetést.
A virágzási ideje június-augusztus között van.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)

