Haslach im Kinzigtal

	Haslach im Kinzigtal
	; Haslach im Kinzigtal címere
	; Haslach im Kinzigtal címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Ortenau járás; Haslach im Kinzigtal VVG;
Irányítószám	77716
Körzethívószám	07832
Rendszám	OG
Testvérvárosok	Lista Lagny-sur-Marne
	Népesség
Teljes népesség	7202 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	385,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Terület	18,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 8° 05′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 8° 05′ 13″
	Haslach im Kinzigtal Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Haslach im Kinzigtal weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Haslach im Kinzigtal témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Haslach im Kinzigtal (Alemann nyelvjárás szerint: Haasle) egy kisváros Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 7202 fő (2022. december 31.).^[1]Haslach Offenburgtól mintegy 27 kilométerre délkeletre, Freiburg im Breisgaustól 38 kilométerre északkeletre található.Az 1973-as feloszlásáig a város a Wolfach járás legnagyobb települése volt, és ma az Ortenau járás része.A középkorban a Kinzig-völgy mezővárosának fontos szerepe volt a régió ezüstbányászatában.Már 1278-ban városi jogokat kapott a település.Haslach egy több mint 16 000 lakosú közigazgatási közösség központja, amely magában foglalja Fischerbachot, Hofstettent, Mühlenbachot és Steinachot is.

Földrajz[szerkesztés]

Földrajzi elhelyezkedés[szerkesztés]

A Haslach a Kinzig folyó mellett fekszik, a 33-as és 294-es szövetségi út és a Schwarzwaldbahn halad át a településen. A környékén található nagyobb városok: Offenburg, Villingen-Schwenningen, Freiburg im Breisgau, valamint a franciaországi Strasbourg városa.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A város északon Zell am Harmersbach városával, keleten Fischerbach és Hausach, délen Mühlenbach és Hofstetten, nyugaton pedig Steinach települések határolják.

Története[szerkesztés]

Haslach egy nagyon régi város. A római időkből származó leletek (kerámiaszilánkok, oltárkő darabok, római sírdombormű) arra utalnak, hogy a Kinzig-völgyön át vezető katonai út megépítésekor (Kr. U. 74 körül) már létezett a település. Emellett a régészeti leletek arra is utalnak, hogy közúti állomás volt a mai város helyén. Haslachot a mai formájában a Zähringerek alapították a 11. században, hamar mezőváros lett és a helyi ezüstbányászat központjává vált. Ezen okok miatt óriási fellendülés volt a Fürstenbergerek uralma alatt (a település első említése 1240-ben történt) Haslach egy hegyi bíró székhelye is volt, aki 400 tárnát és aknát adminisztrált a Kinzig-völgyben. 1241-ben Haslach viszonylag magas, 40 ezüst márkát adózott a császári kincstárba ; 1278-ban városi rangra emelkedett Haslach.

1500-tól a város az egyik Sváb körzet része volt. Az ezüstbányászat hanyatlása után a 16. században Haslach mezővárosként fejlődött tovább.

Haslach a fürstenbergerek központjaként élte át a harmincéves háború borzalmait. 1632. szeptember 6-án a haslachi uradalmat megtámadták Württemberg csapatai, amikor elhaladtak a város mellett az Offenburg elleni hadjárat során. Hausach és Haslach városokat elfoglalták, de csak kis ideig volt ellenséges kézen, mivel tovább kellett indulniuk a Württembergi katonáknak. Az 1634 szeptemberi Nördlingeni csata után tért vissza Haslach a fürstenberg grófok uralma alá.

Haslach 1704-ben teljesen leégett a Spanyol örökösödési háború alatt. A város középkori alaprajz alapján viszonylag modern favázas épületek épültek a dél-német barokk stílusban. A Badeni Nagyhercegség 1803. évi létrehozása után Haslach lett az azonos nevű járási terület székhelye. Amikor ezt 1857-ben feloszlatták, a város a Wolfachi Járási Hivatal része lett.

A második világháború utolsó hónapjaiban a Natzweiler-Struthof koncentrációs tábor két munkatábora volt a városnál illetve egy régi vulkánnál pedig a Schirmeck-Vorbruck biztonsági tábor egyik munkatábora volt. A táborok felállításának oka az volt, hogy több fegyver termelő létesítményt át kellett helyezni a bombabiztosnak számító bányaalagutakba. A táborokban 19 ország mintegy 1700 foglya kényszerült munkára embertelen körülmények között. Foglyok százai nem élték túl a kemény munkát és a rossz bánásmódot. 1948. április 28-án ezeket az alagutakat berobbantották, amit a szeizmikus állomások is rögzítettek. 1998-ban avatták fel a „Vulkan-emlékművet” az áldozatok emlékére.

A közösség 1962. november 22. óta viseli az im Kinzigtal kiegészítő nevet. 1971. december 1-jén hozzácsatolták a korábban független bollenbachi községet. 1973-ban feloszlatták a Wolfach járást és Haslach az újonnan kialakított Ortenau járásba került át.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1975 és 2022 között

Lakosok száma	5940	6934	7049	7114	7152	7202
	1975	2015	2017	2019	2021	2022

Adatok: Wikidata

Politika[szerkesztés]

Közigazgatási közösség[szerkesztés]

Haslach egy megállapodott közigazgatási közösség székhelye, amelyhez Fischerbach, Hofstetten, Mühlenbach és Steinach közösségek tartoznak.

Polgármester[szerkesztés]

A város vezetője a polgármester, akit nyolc évre választanak Haslach szavazásra jogosult lakosai. Miután a régi polgármester Heinz Winkler már nem volt alkalmas, hogy ötödszörre betöltse a polgármesteri tisztséget, 2017. március 19-én Philipp Saar-t választották meg a szavazáson a szavazatok 91,6% -ával. 2017. június 1-jén lépett hivatalba az új polgármester.