Hasankeyf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasankeyf (Heskîf)
Li Heskîfê Êvar.jpg
Hasankeyf, előtérben a régi híd tartóoszlopai a Tigris folyón
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Délkelet-anatóliai
Tartomány Batman
Polgármester Abdulvahap Kusen (AKP)
Népesség
Teljes népesség 7464 fő (2000) +/-
Népsűrűség 23,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hasankeyf (Törökország)
Hasankeyf
Hasankeyf
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 42′ 51″, k. h. 41° 24′ 47″Koordináták: é. sz. 37° 42′ 51″, k. h. 41° 24′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasankeyf témájú médiaállományokat.

Hasankeyf (törökül: Hasankeyf, kurd nyelven: Heskîf, a szír ܚܨܢ ܟܐܦܐ Ḥéṣn Kayfa névből) város Törökország délnyugati részén, Batman tartományban, a Dicle (Tigris) folyó nyugati partján. Jelenleg az Ilısu gát tervezett megépítése a műemlékekben gazdag város teljes elárasztásával fenyeget.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartományi székhelytől, Batmantól kb. 30 km-re fekszik. A Tigris folyó évezredeken át tartó munkája festői völgyeket mélyített a tájba. Hasankeyf környékén a folyó melletti mészkősziklákban kb. 4000 barlanglakás árulkodik arról, hogy a területet már ősidők óta emberek lakják. Közülük számos lakás többszintes, és vízzel is ellátott. A völgyekben fekvő barlangok egy része természetes eredetű, a sziklákon átfolyó víz alakította. 1965-ben a barlanglakások lakóit modern épületekbe költöztették.

Hasankeyfi barlanglakások

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasankeyf ősi település, a Kr.e. 1800 körül keletkezett mári táblákon szereplő Ilanṣura településsel azonosítják. A perzsák, rövid időre Nagy Sándor, később a rómaiak foglalták el, majd a Bizánci Császárság uralma alatt püspökségként működött. A rómaiak Cephe néven emeltek itt határvédelmi erődöt a Szászánida Birodalommal szomszédságában, a bizánciak 363-ban építették a ma is látogatható várat, 200 méterrel a folyószint fölött. Eredeti neve (szír nyelven) Ḥéṣn Kayfa, azaz sziklavár volt.

640 körül az arabok hódították meg. A 12. században az artukidák foglalták el, fővárosukká téve. 1332-ben az ajjúbidák hódították meg, akik – mecseteket építve – az iszlám fontos központjává tették a települést. Az artukida–ajjúbida uralom számít Hasankeyf aranykorának. A város elhelyezkedése és infrastuktúrája folytán a selyemút egyik kiemelkedő állomásává vált. Ebben az időszakban épült a régi híd, a kis palota és a nagy palota. A régi híd, amelynek tartóoszlopai ma is állnak, a középkor legnagyobb hídja volt.

1260-ban a mongolok elpusztították a várost. A város újra feléledt, amikor a Diyarbakırból kormányzó Akkojunlu emírek nyári rezidenciájukká tették. 1515-ben az Ottomán Birodalom részévé vált, és fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban főként szír keresztény és arab népesség lakta, de az utóbbi évtizedekben a környező falvakból beáramló kurdok kerültek többségbe a településen. A szír keresztényeket az első világháború során szinte teljesen kiirtották a városból.

Panorámakép Hasankeyfről, háttérben a Tigris folyóval

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasankeyf témájú médiaállományokat.