Harry Gray

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harry Gray
Született1935. november 14. (88 éves)[1]
Woodburn[2][3][4]
Állampolgárságaamerikai[5][6][7]
Foglalkozása
Iskolái
  • Western Kentucky University (–1957, BSc)
  • Northwestern Egyetem (1957. szeptember 1. – 1960. augusztus 20., PhD, szervetlen kémia)
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj[8]
  • ACS Award in Pure Chemistry (1970)[9]
  • American Chemical Society Award in Inorganic Chemistry (1978)[10]
  • Tolman Award (1979)[11]
  • Remsen Award (1979)[12]
  • Centenary Prize (1984)
  • Linus Pauling Award (1986)[13]
  • Nemzeti Tudományos Érem (1986)
  • American Institute of Chemists Gold Medal (1990)[14]
  • Priestley-érem (1991)[15]
  • honorary doctor of the University of Gothenburg (1991)
  • Willard Gibbs Award (1992)[16]
  • Harvey-díj (2000)[17]
  • Foreign Member of the Royal Society (2000. május 11.)[18]
  • George C. Pimentel Award in Chemical Education (2001)[19]
  • Oesper Award (2001)[20]
  • NAS Award in Chemical Sciences (2003)
  • Geoffrey Wilkinson Award (2003)
  • William H. Nichols Medal (2003)[21]
  • Benjamin Franklin Medal (2004)
  • Kémiai Wolf-díj (2004)
  • Welch Award in Chemistry (2009)[22]
  • Othmer Gold Medal (2013)[23]
  • F. A. Cotton Medal (2018)[24]
A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Gray témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Harry Barkus Gray (Woodburn, Kentucky, 1935. november 14. –) amerikai kémikus, jelenleg a Kaliforniai Műszaki Egyetemen a kémia Arnold O. Beckman Professzora. Kémiai Wolf-díjat kapott 2004-ben.

Tanulmányai[szerkesztés]

A Nyugat-Kentucky Egyetemen szerzett B.S szintű diplomát kémiából 1957-ben. Ezután szervetlen kémiával foglalkozott az Northwestern Egyetemen és itt megszerezte a PhD fokozatát Fred Basolo és Ralph G. Pearson témavezetése alatt 1960-ban. 1960-61 között a Koppenhágai Egyetemen posztdoktori ösztöndíjjal dolgozott, ahol Carl Ballhausen közösen a fémkomplexek elektronrendszerét vizsgálták. Miután végzett, New Yorkba ment a Columbia Egyetemre, ahol felvett egy fakultációs állást. 1961–1963 között asszisztens professzor 1963–1965 között társ professzor és 1965–1966 között rendes professzor volt.

Wolf-díj[szerkesztés]

Gray 2004-ben Kémiai Wolf-díjat kapott, a bioszervetlen kémiában végzett úttörő munkájáért, a fehérjék struktúrájával és távolsági („long-range”) elektrontranszferével kapcsolatos új elvek kidolgozásáért.[25][26]

Gray termékeny kutatást végzett a fémkomplexek kémiai kötéseinek, a szervetlen reakciók mechanizmusának, a szervetlen vegyületek mágneses magkémiájának és spektroszkópiájának megértésében. Tanulmányozta a trigonális prizma alakú komplexeket. Legjelentősebb munkája a kémia és biológia közötti kapcsolatok kidolgozása. A bioszervetlen kémia fontos és virágzó területének úttörőjeként számos alapvető felfedezést tett, melyek közül legfontosabb az élő rendszerekben zajló elektrontranszfer elméletének kidolgozása, atomi szintre lebontva.[27]

Publikációi[szerkesztés]

  • Electron Tunneling Through Water: Oxidative Quenching of Electronically Excited Ru(tpy)22+ (tpy=2,2':6,2"-terpyridine) by Ferric Ions in Aqueous Glasses at 77 K, A. Ponce, H. B. Gray, and J. R. Winkler, J. Am. Chem. Soc. 2000, 122, 8187–8191.
  • Bond-Mediated Electron Tunneling in Ruthenium-Modified High-Potential Iron-Sulfur Protein, E. Babini, I. Bertini, M. Borsari, F. Capozzi, C. Luchinat, X. Y. Zhang, G. L. C. Moura, I. V. Kurnikov, D. N. Beratan, A. Ponce, A. J. Di Bilio, J. R. Winkler, and H. B. Gray, J. Am. Chem. Soc. 2000, 122, 4532–4533.
  • Electron Tunneling in Biological Molecules, J. R. Winkler, A. J. Di Bilio, N. A. Farrow, J. H. Richards, and H. B. Gray, Pure Appl. Chem. 1999, 71, 1753–1764.
  • Optical Detection of Cytochrome P450 by Sensitizer-Linked Substrates, I. J. Dmochowski, B. R. Crane, J. J. Wilker, J. R. Winkler, and H. B. Gray, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 1999, 96, 12987–12990.
  • Substrates for Rapid Delivery of Electrons and Holes to Buried Active Sites in Proteins, J. J. Wilker, I. J. Dmochowski, J. H. Dawson, J. R. Winkler, and H. B. Gray, Angew. Chem. Int. Ed. 1999, 38, 90-92.
  • Protein Folding Triggered by Electron Transfer, J. R. Telford, P. Wittung-Stafshede, H. B. Gray, and J. R. Winkler, Acc. Chem. Res. 1998, 31, 755-763.
  • Electron Transfer in Proteins, H. B. Gray and J. R. Winkler, Annu. Rev. Biochem. 1996, 65, 537-561.
  • Protein Folding Triggered by Electron Transfer, T. Pascher, J. P. Chesick, J. R. Winkler, and H. B. Gray, Science 1996, 271, 1558–1560.
  • Electron-Tunneling in Proteins - Coupling Through a b-Strand, R. Langen, I-J. Chang, J. P. Germanas, J. H. Richards, J. R. Winkler, and H. B. Gray, Science 1995, 268, 1733–1735.
  • Mechanism of Catalytic Oxygenation of Alkanes by Halogenated Iron Porphyrins, M. W. Grinstaff, M. G. Hill, J. A. Labinger, and H. B. Gray, Science 1994, 264, 1311–1313

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. ↑ http://www.bilrc.caltech.edu/index.php?module=webpage&var1=16
  3. ↑ http://www.bilrc.caltech.edu/index.php?module=webpage&id=16
  4. ↑ http://authors.library.caltech.edu/20958/1/cen-v046n015.pdf
  5. ↑ Harry Gray: Molecular mechanisms of cobalt-catalyzed hydrogen evolution (angol nyelven), 2012. szeptember 4.
  6. ↑ Harry Gray: Distant charge transport (angol nyelven), 2005. február 28.
  7. ↑ Lucia Banci: Ivano Bertini 1940–2012, 2012
  8. ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  9. ↑ https://www.acs.org/funding/awards/acs-award-in-pure-chemistry/past-recipients.html
  10. ↑ https://www.acs.org/funding/awards/acs-award-in-inorganic-chemistry/past-recipients.html
  11. ↑ https://scalacs.org/?page_id=1444
  12. ↑ https://acsmaryland.org/remsen-award/
  13. ↑ https://acspss.org/pauling-medal-award/
  14. ↑ https://www.theaic.org/award_winners/goldmedal.html
  15. ↑ Priestley Medal. Amerikai Kémiai Társaság
  16. ↑ https://chicagoacs.org/Willard_Gibbs_Award
  17. ↑ https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
  18. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  19. ↑ https://www.acs.org/funding/awards/george-pimentel-award-in-chemical-education/past-recipients.html
  20. ↑ https://www.artsci.uc.edu/departments/chemistry/alumni-and-community/the-oesper-award-program-and-symposium/previous-recipients-of-the-oesper-award.html
  21. ↑ http://newyorkacs.online/nichols_medal/
  22. ↑ https://welch1.org/awards/welch-award-in-chemistry/past-recipients
  23. ↑ https://www.sciencehistory.org/othmer-gold-medal
  24. ↑ https://www.chem.tamu.edu/medals+lectureships/cotton-medal/Cotton-Medal.php
  25. ↑ "…for pioneering work in bio-inorganic chemistry, unraveling novel principles of structure and long-range electron transfer in proteins."The Wolf Prize in Chemistry in 2004 Archiválva 2007. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  26. ↑ Harry Gary CV. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  27. ↑ Full Description. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harry_Gray&oldid=25349782”