Harper Lee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harper Lee
HarperLee 2007Nov05.jpg
Harper Lee 2007-ben
Élete
Született 1926. április 28. (88 éves)
 USA, Alabama, Monroeville
Nemzetiség amerikai
Szülei Amasa Coleman és Frances Cunningham Finch Lee
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei Ne bántsátok a feketerigót!
Hatottak rá Truman Capote, William Faulkner
Hatása David Watterson
Harper Lee signature.svg
Harper Lee aláírása

Harper Lee (született Nelle Harper Lee) (Alabama, Monroeville, 1926. április 28. –) amerikai regényíró. Egyetlen, 1960-ban kiadott, Ne bántsátok a feketerigót! című regényéért 1961-ben megkapta a Pulitzer-díjat a széppróza kategóriában.

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy gyermek közül utolsóként látta meg a napvilágot, szülei Amasa Coleman Lee és Frances Cunningham Finch Lee. Apja, korábban újságszerkesztő és -tulajdonos, ügyvéd volt és a tagállam parlamentjében is dolgozott 1926-tól 1938-ig. Gyerekként Lee fiús lány volt, és igen korán kezdett el olvasni. Gyermekkori jó barátja Truman Capote, akivel később közösen is dolgoztak.

Jogi tanulmányokat folytatott 1945-49-ig az Alabama Állami Egyetemen. Nem sikerült teljesítenie a jogi diplomára vonatkozó követelményeket, ezért 1950-ben New Yorkba utazott, és az Eastern Airlinesnak és a BOAC-nek dolgozott a jegyelővételi irodában.

Egészen az 1950-es évek végéig így dolgozott, amikor eldöntötte, hogy az írásnak szenteli az életét. Hazautazott a családjához Alabama államába, hogy gondját viselje beteg apjának.

Ne bántsátok a feketerigót![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956 karácsonyán Lee barátai, Michael Brown és Joy Williams Brown egyévi bérének megfelelő pénzt ajándékoztak neki, hogy az írással foglalkozhasson.[1] Egy éven belül elkészült a Ne bántsátok a feketerigót! első vázlatával. 1959 nyarán befejezte a könyvet, amit 1960-ban adtak ki. A regény bestseller lett, és kritikai sikert aratott. 1961-ben Lee emiatt elnyerte a Pulitzer-díjat.[2]

A Ne bántsátok a feketerigót! számos önéletrajzi elemet tartalmaz. A főszereplő, Scout, Leehez hasonlóan egy fiús lány, apja pedig egy kisvárosi ügyvéd Alabamában. Scout barátját, Dillt a szerző Truman Capote-ról mintázta.

A könyvből 1962-ben sikeres, több Oscar-díjat nyert film készült. Lee elismerően nyilatkozott az adaptációról,[3] a Scout apját, Atticust játszó Gregory Pecknek pedig közeli barátja lett.

Soha nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz a történetnek, olyasmi ez, mintha fejbe vágtak volna. [...] Egy kis elismerésre vágytam csak, de amint látják, sokat kaptam belőle, és ez ugyanannyira ijesztő, mintha sosem foglalkoztak volna a könyvemmel.
– Egy 1964-es interjúban mondta [4]

A regényből több mint 30 millió példányt adtak el, valamint több mint 40 nyelvre fordították le.[4]

A Ne bántsátok a feketerigót! után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény megírását követően Lee elkísérte Truman Capote-ot a kansasi Holcombba, hogy segítsen neki az ott történt gyilkosságokkal kapcsolatos kutatásban. Capote ennek alapján írta meg Hidegvérrel című, nagy sikerű dokumentumregényét.

A Ne bántsátok a feketerigót[5][6] megjelenése után Lee majdnem minden interjúra vagy közszereplésre vonatkozó felkérést elutasított, és néhány rövid esszét leszámítva semmit sem publikált. The Long Goodbye címmel belekezdett egy második regénybe, de nem fejezte be. A '80-as évek közepén elkezdett egy könyvet egy alabamai sorozatgyilkosról, ám ez sem készült el.[7]

Lee több tiszteletbeli doktorátust is elfogadott, de visszautasította, hogy beszédeket mondjon.

Fantasztikus, ahogy folyton új dolgokat vélnek benne felfedezni, és ahogy a saját életükkel kapcsolják össze a történetet.
– Lee 2006-ban, a Ne bántsátok a feketerigót! témájával foglalkozó középiskolai pályázat eredményhirdetésekor nyilatkozta [4]
George W. Bush elnök és Harper Lee a Fehér Házban (2007. november 5.)

2007-ben George W. Bush kitüntette Lee-t az Elnöki Szabadságéremmel, ami az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetése.[8]

Filmbeli ábrázolásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Capote című 2005-ös filmben, amely a Hidegvérrel megírásának körülményeit dolgozza fel, Catherine Keener játssza Lee szerepét. Alakításáért Oscar-díjra jelölték. A hasonló témájú 2006-os A hírhedtben Sandra Bullock játssza Leet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 'Harper Lee'. NNDB.com. (Hozzáférés: 2007. május 7.)
  2. Magyarul 1965-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadó kiadásában, Máthé Elek fordításában.
  3. Harper Lee, Gregarious for a Day. The New York Times, 2006. január 30. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)
  4. ^ a b c Parameter
  5. Könyvajánló az Ekultúra oldalán
  6. A Ne bántsátok a feketerigót! adatlapja a Molyon
  7. A writer's story: The mockingbird mystery. The Independent, 2006. június 4. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)
  8. Author Lee receives top US honour; BBC News Online, november 6., 2007

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]