Harmath Lujza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harmath Lujza
Élete
Született1846. május 21.
Torda
Elhunyt1910. október 31. (64 évesen)
Marosvásárhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Keszi Harmath Lujza (Torda, Torda-Aranyos megye, 1846. május 21.Marosvásárhely, 1910. október 31.) magyar író.

Élete[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Harmat (eredeti örmény név: ts’vogh 'ցող') család leszármazottja.[1] [2] Régi nemes birtokos család sarja. Szülői által (anyját korán elvesztvén) gondos nevelésben részesült és fogékony lélekkel bírt minden szép iránt. Az 1860-as évek vége felé a nagy lendületet vett női munkaképesítés mozgalmaiban részt vett.

Ekkor leginkább Ibolyka álnévvel írt a vidéki lapokba s az Emilia által szerkesztett Családi Körbe. Az 1870-es években saját neve alatt munkatársa lett a Magyar Polgár, Ország-Világ, Pesti Napló sat. lapoknak, hol beszélyei jelentek meg; írt még a Családi Lapokba, Erdélyi Híradóba s a Magyar Bazárba (1888. Nők az irodalomban), az Irodalmi Értesítőbe (1888. Egy kis darab a nagyvilágból). a M. Szalonba (XII. 1889-90. Rege a falevélről, XV. 1891. elb.), az Armeniába (1889. Örmény népköltészet), a Bukaresti Magyar Képes Naptárba (1890. Egy királyné Tuszkulánuma: Szinája), a Brassóba (1890. 44-49. sz. Carmen Sylva és kiválóbb nőalakjai), a Fővárosi Lapokba (1890. Egy királyné női eszményei Carmen Sylva regényeiben, 1891. Székely vásárok «verscsináló»-ja), a Magyar Nők Lapjába (1892. önéletrajzféle), az Erdélyi írók és művészek Almanachjába (1892. Egy szomorú kép a székely népéletből), az Erdélybe (1893. Kirándulás a Bükkenes-tetőre, Üdvözlet Toroczkónak) sat. Költeményei is vannak, ezek közül a Peti czigány c. (Hatszáz magyar nemzeti dal. Bpest, 1881. c. gyűjteményben) figyelmet keltett.

Munkái[szerkesztés]

  • Fény és árnyak. Kolozsvár, 1885. (Elbeszélések).
  • Rajzok. Irta Carmen Sylva, ford. Bpest, 1885. (Ism. Főv. Lapok).
  • Egy kis darab a nagy világból. Kolozsvár, 1886. (Elbeszélések).
  • Magyar írónők Albuma. A magyar írónők műveiből összeállította és kiadta. Bpest, 1890. (Ebben tőle: Egy magyar írónő a század elején: Takács Éva).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harmat család
  2. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft., 1999
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926