Harkács

Harkács (szlovákul Hrkáč) Gömörfalva településrésze, 1960 előtt önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 8 km-re északra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Harkácsot 1274-ben említik először. Azon a területen keletkezett, melyet előzőleg V. István király adományozott az otrokocsi váruradalomnak. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 16. században lakói elmenekültek a török támadások elől. 1773-ban 14 zsellér lakta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van."^[1]

1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Diszesiti e falut Draskóczy Sámuel ur kastélya, és csinos gazdasági épületei; van pálinkaháza, s a jászói prépostságnak emeletes háza. Bir továbbá két vendégfogadóval, mellynek egyike Draskóczy uré, másika a prépostságé."^[2]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Harkács, túróczvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 61 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben a Sántha család birtoka. 1468-ban a Hős és a Sánkfalvi család kap rá adományt. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy és a báró Vay család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojziának a községben csinos úrilakjuk van. A XVIII. század közepén a községben már vaskohó is volt. A róm. kath. templom 1784-ben épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya. Ide tartozik Juka puszta is."^[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították. Harkácsot és Sánkfalvát 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 368 magyar lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék kastélya 1768-ban későbarokk stílusban épült, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.
Másik kastélya 1778-ban épült, a 19. század első felében építették át.
Római katolikus temploma 1784-ben készült későbarokk stílusban.

Neves személyek[szerkesztés]

Itt született

Draskóczy Gyula (1824–1873) országgyűlési képviselő, Sopron vármegye főispánja, császári és királyi kamarás.
Nagy Gyula (1849–1924) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892).