Harcsás
Koordináták: é. sz. 47° 44′ 47″, k. h. 18° 10′ 41″
Harcsás (szlovák nyelven Harčáš) a szlovákiai Komárom város egyik településrésze.
Fekvése[szerkesztés]
Harcsás a Vág és a Duna torkolatának közelében fekszik, a városközponttól mintegy 3 km-re keletre, Szőnnyel szemben. Harcsás mintegy 3 km hosszan nyúlik el kelet-nyugati irányban, a Duna töltésével párhuzamosan. Nyugati részét Kisharcsás (Malý Harčáš), keleti részét pedig Nagyharcsás (Veľký Harčáš) néven jelölik a térképek. Északról az Izsai-kanális (Ižiansky kanál) választja el Kisizsától, keleti szomszédja az Izsához tartozó Leányvárpuszta. A Harcsásra vezető bekötőút a 64-es főútról ágazik el a Sistag vendéglő közelében.
Története[szerkesztés]
Harcsást 1950-ben csatolták Komáromhoz, korábban Izsa község része volt.
Fényes Elek a következőt írja róla 1851-ben: Harcsás, puszta, Komárom vármegyében, a Duna, Izsa, Várföld, és Vár között; kiterjedése 716 h., mellyből 209 h. 3 nyomásos, 90 h. pedig takarmányos váltógazdaságra használtatik; a többi rétség, s a Duna s Vágh áradásainak ki van téve. Van itt egy majoros lak. F. u. gr. Zichy János örökös.[1]
1924-ben Gyürki Viktor örököseinek birtokán 82,7 hektáros területen kolóniát hoztak létre, melyen 6 család (2-2 szlovák, magyar és morva) kapott földbirtokot. 1930-ban 28-an éltek a kolónián.[2]
A szocializmus idején Harcsáson létesült a komáromi termelőszövetkezet gazdasági udvara, a hadsereg pedig lőteret alakított itt ki.
Napjainkban (2008) Kisharcsás elsősorban hétvégi házas beépítésű terület, míg Nagyharcsáson néhány lakóépület is található. 2008. november 21-én a volt kisharcsási csirketelep épületének átalakításával 39 szociális bérlakást adtak át.[3] Kisharcsáson működik Komárom város szelektív hulladékgyűjtő udvara. A város rendezési terve szerint Harcsás ipari park létesítésére kijelölt terület,[4] az eredeti tervek szerint az új Duna-híd megépítését is Harcsásnál tervezték (ezt később módosították és a vasúti híd mellé tették át a helyszínt).
Népessége[szerkesztés]
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Vág torkolatánál kialakult homokpad kedvelt fürdőhely.
- Nagyharcsáson útmenti feszület található.
Képtár[szerkesztés]
-
Feszület Nagyharcsáson -
Helységnévtábla -
Új házsor Kisharcsáson -
Az egykori csirketelep -
Épülő szociális bérlakások 2008 októberében -
A Duna töltése Nagyharcsásnál
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között
- ↑ http://www.bumm.sk/index.php?show=24508
- ↑ http://www.hhrf.org/htmh/?op=show_year_number&menuid=1002&civil066_year=2001&civil066_number=05[halott link]
- ↑ ŠÚ SR, SODB 2001
Irodalom[szerkesztés]
- Boris Stoklas 2017: Dve nové rímske koloniálne mince z juhozápadného Slovenska. Denarius 6, 8-20.
- Takács Miklós 2012: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - másodszor. In: Liska, A. - Szatmári, I. (szerk.): Sötét Idők Rejtélyei. Békéscsaba, 453 No. 59.
- Rajtár, J. - Roth, P. 1982: Zisťovací výskum v Komárne-Veľkom Harčáši. AVANS 1981, 227-233.
- Juraj Pavúk 1969: Chronologie der Želiezovce-Gruppe. Slovenská archeológia 17, 269-367. (obr. 37, 38)
- Jaroslav Böhm 1947: Poznámky k našemu mesolitu. Historica Slovaca V, 37-40.
- Kutzián Ida 1946: Újabb neolitikus leletek a Magyar Történelmi Múzeumban. Magyar Múzeum 1946, 45-46, 52.
- Jan Eisner 1933: Slovensko v pravěku. 6.
- Jan Eisner 1930: Zabytki mikrolyticzne na Słowaczyźnie
További információk[szerkesztés]
