Harcosok klubja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harcosok klubja
(Fight Club)
Rendező David Fincher
Producer Arnon Milchan
Art Linson
Ross Grayson Bell
Cean Chaffin
Alapmű Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Forgatókönyvíró Chuck Palahniuk
Főszerepben Edward Norton
Brad Pitt
Helena Bonham Carter
Meat Loaf
Zene Dust Brothers
Operatőr Jeff Cronenweth
Vágó James Haygood
Gyártás
Ország  USA
 Németország
Nyelv angol
Időtartam 139 perc
Költségvetés 63 millió dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bemutató Olaszország 1999. szeptember 10.
USA 1999. október 6.
Magyarország 2000. január 27.[2]
Bevétel USA 37 030 102 dollár
Earth flag PD.jpg 63 823 651[1]
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Harcosok klubja egy 1999-es amerikainémet filmdráma, Chuck Palahniuk azonos című regényének adaptációja. A filmet David Fincher rendezte. A főszereplők Edward Norton, Brad Pitt és Helena Bonham Carter.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névtelen elbeszélő (Edward Norton) egy autógyár álmatlanságtól szenvedő, örökké úton lévő alkalmazottja. Orvosa – aki nem hajlandó neki gyógyszert felírni – azt tanácsolja, keressen fel egy betegeket támogató csoportot, hogy rájöjjön mások sokkal jobban szenvednek. Az elbeszélő részt vesz a hererákosokat segítő csoport gyűlésén, ahol elhiteti hogy ő is a betegség áldozata. Itt olyan érzelmi megkönnyebbülést él át, amitől elmúlik álmatlansága is. Függőség alakul ki benne a segítő csoportok iránt, ahol áldozatnak tettetheti magát, de egy másik imposztor, Marla Singer (Helena Bonham Carter) jelenléte megzavarja az idillt, ezért megpróbál egyezségre jutni a nővel, hogy felosszák egymás között a csoportokat.

Egy üzleti útról hazatérve az elbeszélő romokban találja lakását, amit egy gázrobbanás pusztított el. Felhívja Tyler Durdent (Brad Pitt), a szappanügynököt, akivel nemrég barátkozott össze a repülőn. Találkozót kér, amire egy bárban kerítenek sort. A fogyasztói társadalomról szóló hosszú eszmecsere után Tyler felajánlja neki, hogy ideiglenesen költözzön hozzá; ezután megkéri az elbeszélőt, hogy üsse meg. A két férfi a bár előtt verekedik, aminek befejeztével az elbeszélő Tyler lepusztult otthonában köt ki. Újra meg újra verekednek a bár előtt, mások is csatlakoznak, és ezek a harcok egyre nagyobb tömeget vonzanak. Végül a bár pincéjébe költöznek, ahol létrehozzák a Harcosok klubját.

Marla túladagolja az orvosságot, és telefonon kér segítséget az elbeszélőtől, aki nem törődik vele, de Tyler felveszi a telefont és végül megmenti a nőt. Tyler és Marla szeretők lesznek, Tyler pedig figyelmezteti az elbeszélőt, hogy soha ne beszéljen Marlával róla. Országszerte egyre több harcosok klubja alakul, és Tyler irányításával létrejön a „Káosz brigád”, egy antimaterialista, multiellenes szervezet. Az elbeszélő szóvá teszi Tylernek, hogy jobban vonja be a szervezet irányításába, de Tylernek hirtelen nyoma vész. Mikor a Káosz brigád egyik tagja életét veszti, az elbeszélő megpróbálja felszámolni a mozgalmat. Tyler nyomába ered, megpróbálja visszakövetni annak útját az országon keresztül. Az egyik városban aztán egy projekttag Tyler Durdenként azonosítja az elbeszélőt. A hotelszobából felhívja Marlát, és rájön, hogy a nő szintén őt hiszi Tyler Durennek. Hirtelen megjelenik Tyler a szobában, és elmagyarázza neki, hogy ők ketten alkotnak egy meghasadt személyiséget, akik ugyanazon a testen osztoznak. Mikor az elbeszélő alszik, Tyler irányít.

A beszélgetés után az elbeszélő elájul. Amikor magához tér, a híváslistából rájön hogy Tyler több hívást is lebonyolított amíg ő eszméletlen volt. Kitalálja Tyler tervét aki a hitelkártya-társaságok adat őrző épületek megsemmisítésével el akar törölni minden tartozást. Az elbeszélő megpróbálja felvenni a kapcsolatot a rendőrséggel, de mint kiderül, a rendőrök is tagjai a projektnek. Megpróbálja az egyik épületben elhelyezett robbanóanyagot hatástalanítani, de Tyler felülkerekedik, és egy biztonságos távolban lévő épületbe viszi, ahonnan végignézhetik a pusztítást. Az elbeszélő – akit egy pisztollyal tart sakkban Tyler – ráeszmél, hogy mivel ugyanazon a testen osztoznak, valójában nála van a fegyver. A szájába veszi a pisztolyt, és átlövi az arcát, de nem hal bele. Tyler – tarkóján a lövés okozta sebbel – összeesik, és az elbeszélő többé nem hívja őt életre. A Káosz brigád tagjai ekkor elé hozzák Marlát, és mivel Tylernek hiszik, egyedül hagyják őket. A robbanóanyag felrobban, a narrátor és Marla pedig egymás kezét fogva nézik az összedőlő épületeket.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palahniuk regényének opciós jogát Laura Ziskin, a 20th Century Fox producere vásárolta meg, aki Jim Uhlst bízta meg a filmadaptáció megírásával. Fincher egyike volt a szóba jöhető négy rendezőnek, akiket a producerek számításba vettek; a film iránt mutatott lelkesedésének köszönhetően kapta meg ő a megbízást. Fincher Uhls-szal közösen dolgozott a forgatókönyvön, a megírásához szakmai tanácsot kért a stábtól és egyéb filmipari szakemberektől is. A filmet a rendező és a stáb a Haragban a világgal (1955) és a Diploma előtt (1967) című filmekhez hasonlította. Fincher a Harcosok klubjában ábrázolt erőszakot a fiatalok egy nemzedéke, és a reklámok által közvetített értékrendszer között létrejövő feszültség metaforájának szánta. A rendező átemelte a Palahniuk regényében fellelhető homoerotikus felhangokat, hogy kényelmetlen érzéseket ébresszen a nézőkben, és ezzel elterelje a figyelmet a meglepő befejezésről.

A stúdió vezetőinek nem tetszett a film, ezért átszervezték a Fincher által eltervezett marketingkampányt, hogy megpróbálják csökkenteni a várható veszteséget. A Harcosok klubja nem hozta a gyártó által elvárt bevételt, a kritikusoktól pedig homlokegyenest eltérő értékeléseket kapott. 1999 egyik legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott filmjének nevezték. A The Guardian az amerikai politikai élet változásának előjeleként értékelte a filmet, vizuális stílusát pedig forradalminak nevezte. A Harcosok klubja a DVD kiadással lett végül kereskedelmi siker, egyben kultuszfilm.

Magyar kritikai visszhang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Hollywood végre felismerte, hogy az emberiségre nem a gyilkos rovarok, a meteorok, a földrengések és a hasonló természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az emberiség maga. Egyszerre két film jelent meg ebben a témában Amerikában, és hazánkba is csupán néhány hét eltéréssel érkeztek el. A Harcosok klubja szereplői a bennük lappangó állati ösztönök felszabadításával indítottak támadást a rendszer ellen, kataklizmát előidézve...” – Böszörményi Gábor kritikája (In: Mozinet.hu)[3]

„David Fincher rendező újabb, a lélek bugyraiba kalauzoló alkotása, a legendás Hetedik és a Játsz/ma után. Filmje jóval több, mint szórakoztatóan hátborzongató történet. Életünk, gondolataink, érzéseink alapjaira kérdez rá egy kissé szétrombolt társadalomban. Sok kritikus elítélte a Harcosok klubját, mondván, erőszakot hirdet. Másról van szó: a kapaszkodók nélküli világban elég egy erős, okos, lelkesítő főnök, és mindenki jól érzi magát. Fincher hátborzongató, ám néhol szatirikus látomása látszatról és valóságról mesél, felhasználva a legmodernebb számítógépes technikát.” – Az Est.hu kritikája[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Fight Club (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  2. Release dates for Fight Club (1999) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  3. Böszörményi, Gábor: Harcosok klubja (magyar nyelven). Mozinet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.)
  4. Harcosok klubja (magyar nyelven). est.hu, 2001. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.)
  • Böszörményi, Gábor: Harcosok klubja (magyar nyelven). Mozinet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Harcosok klubja témában.
  • film Filmportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap