Harangvirágfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harangvirágfélék
Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia)
Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Harangvirágfélék (Campanulaceae)
Juss.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Harangvirágfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Harangvirágfélék témájú médiaállományokat és Harangvirágfélék témájú kategóriát.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
  • Campanulales
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
  • Campanulales
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
  • Campanulales
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon: Rend
  • Campanulales
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon: Sorozat
  • Campanulales
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon:
alsóbb taxonok: Alcsaládok
  • Nemacladoideae
  • Campanuloideae
  • Lobelioideae
  • Cyphocarpoideae
  • Cyphioideae

A harangvirágfélék (Campanulaceae) családja az egyre elfogadottabb APG osztályozás szerint a fészkesvirágzatúak (Asterales), más szerzők szerint a harangvirágúak (Campanulales) rendjébe tartozik. Főleg a mérsékelt és szubtrópusi övekben terjedt el, a trópusokon inkább a hegyvidékeken fordul elő.

Jellemzők[szerkesztés]

A levélállás általában szórt, a levelek épek vagy karéjosak. A szár tejnedvet tartalmaz. A virág általában sugaras szimmetriájú, néha zigomorf. A csésze 5 levélből nőtt össze, a párta is forrt, 5 sziromlevél alkotja. A porzók száma is 5. A termő 3-5 termőlevélből nőtt össze, a magház alsó állású. A portokok a virágzás idején minden esetben szabadok. A bibeszál felszínén lévő apró szőrökre jellemzően rátapad a felnyíló portokok virágportömege. A termés lyukakkal nyíló tok, vagy bogyótermés.

Campanula medium virágdiagramja

Rendszerezés[szerkesztés]

APG-rendszer[szerkesztés]

Az APW (Angiosperm Phylogeny Website) szerint a családba 84 nemzetség 2380 faja tartozik 5 alcsaládba rendezve:

Például Nemacladus és Parishiella nemzetségek, összesen 15 faj, Észak-Amerika nyugati része.
50 nemzetség 1050 faja. A legnépesebb nemzetségek (zárójelben a fajszám):
Campanula (420, ebből 100 csak Törökországban), Wahlenbergia (260), Adenophora (65), Codonopsis (50)
Főképp évelők és egynyáriak, vagy kisebb fák tartoznak ebbe az alcsaládba. A legtöbbjük trópusi, de a sarkvidékek, Belső-Ázsia és a Közel-Kelet kivételével mindenütt elterjedtek. Leveleik egyszerűek, váltakozó állásúak, zigomorf virágaik öttagúak, az összenőtt porzók száma is öt. A párta csővé forrt, a pártacimpák közül kettő felfelé, három lefelé fordul. 29 nemzetség 1200 faja tartozik a csoportba. A népesebb nemzetségek:
Lobelia (400+), Siphocalymus (230+), Centropogon (215), Burmeistera (100+), Cyanea (80).
1 nemzetség (Cyphocarpus) 3 faja. A hazájuk Chile.
1 nemzetség (Cyphia) 65 faja. Afrika.

Egyéb rendszerek[szerkesztés]

A hagyományos rendszerezők többsége a családot az önálló harangvirágúak (Campanulales) rendjébe sorolja.

Források[szerkesztés]