Harangozó Gyula (táncművész, 1908)

Harangozó Gyula
Született	Budapest 1908. április 19.
Elhunyt	Budapest 1974. október 30. (66 évesen)
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hamala Irén
Foglalkozása	táncos, koreográfus
Díjak	Kossuth-díj (1956)
Harangozó Gyula az IMDb-n Harangozó Gyula a PORT.hu-n

Harangozó Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 10. szám alatt

Harangozó Gyula (Budapest, 1908. április 19. – Budapest, 1974. október 30.) Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus és balettigazgató.

Élete

A huszadik századi magyar tánc egyik legjelentősebb művésze, táncos, koreográfus, balettigazgató. Képzetlen statisztaként dolgozott az Operaházban, mikor 1928-ban A. Gaubier felfigyelt rá, és szerepeltette A háromszögletű kalap című koreográfiában. Ettől az évtől az Operaház magántáncosa lett. Koreográfusi tevékenységét 1936-ban kezdte, a Csárdajelenet című egyfelvonásossal. 1950 és 1960 között az Operaház balettegyüttesének igazgatója volt. Legjelentősebb koreográfiái: A csodálatos mandarin (1945, 1956; az Öreg gavallér szerepét maga táncolta), Térzene (1948), Coppélia (1953; Coppélius szerepét maga táncolta), Seherezádé (1959). Fia ifj. Harangozó Gyula, táncos, balettigazgató. Állandó asszisztense, balettjei későbbi betanítója felesége, Hamala Irén volt (1921–). Harangozó Gyula címmel portréfilmet készített róla a Magyar Televízió 1965-ben, Banovich Tamás rendezésében.

Emlékére hozták létre a Harangozó Gyula-díjat, melyet évente március 15-én adnak át. 2008. április 19-én és 20-án a Magyar Állami Operaház kétrészes emlékműsort rendezett a tiszteletére, melyen A csodálatos mandarint, valamint a Johann Strauss zenére készített vidám és ironikus Térzenét mutatták be.

Színpadi szerepei

Aszafjev: Párizs lángjai....Gaspar Szabó Ferenc: Ludas Matyi....Döbrögi Kenessey Jenő: A keszkenő....Kasznár Falla: A háromszögletű kalap....Kormányzó Csajkovszkij: Diótörő....Droselmeyer Bartók: A csodálatos mandarin....Az öreg gavallér, Mandarin

Milhaud: Francia saláta....Tartaglia Cieplinski: Az infánsnő születésnapja....Törpe Cieplinski: A fából faragott királyfi....Fabáb Térzene....Mecénás Delibes: Coppélia....Coppélius

Színpadi koreográfiái

Csárdajelenet (1936) Polovec táncok (1938) Francia saláta (1938) Csajkovszkij: Rómeó és Júlia (1939 és 1955) Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1945 és 1956) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1946) Térzene (1948) Kodály: Czinka Panna (1948) Kacsóh Pongrác: János vitéz (1949) Molière: Gömböc úr (1950) Kenessey Jenő: A keszkenő (1951) Kadosa Pál: A huszti kaland (1951) Verdi: Aida (1952) Kodály Zoltán: Háry János (1952)

Léo Delibes: Coppélia (1953) Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (1953) Rimszkij-Korszakov–Muszorgszkij: Hovanscsina (1955) Bartók: A fából faragott királyfi (1958 és 1961) Nicola Benois: Seherezádé (1959) Suchon: Örvény (1959) Manuel de Falla: A háromszögletű kalap (1959) Fazekas Mihály–Szabó Ferenc: Ludas Matyi (1960) Alekszandr Porfirjevics Borogyin: Igor herceg (1961) Darius Milhaud: Francia saláta (1962) Saint-Saëns: Sámson és Delila (1963) Franz Schubert: Három a kislány (1951 és 1966) Erkel Ferenc: Bánk bán (1969)

Filmek

• Életre ítéltek! (1941)
• Egy tál lencse (1941)
• Dankó Pista (1941)
• Mágnás Miska (1949)
• Az életbe táncoltatott leány (1964)

Díjai, elismerései

• Kiváló művész (1951)
• Kossuth-díj (1956)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés

Külső hivatkozások

• Színházi Adattár
• stop.hu