Haptotaxis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A haptotaxis jelensége a sejtek irányított mozgása vagy térbeli növekedésük részjelensége (ld. idegsejtek axonjainak növekedése), melyet a vándorlás/növekedés felszínén elhelyezkedő adhéziós molekulák vagy egyéb kötött kemoattraktánsok változó gradiense irányít. Ilyen gradiensek jelennek meg természetes körülmények között az érképződés folyamán a sejteken kívül elhelyezkedő alapállományban, az ún. extracelluláris mátrixban (ECM) vagy mesterségesen is előállíthatók egy adott polimeren, mint hordozón elhelyezkedő adhéziós molekulák koncentráció gradiensének változtatásával (ld. a szervezetbe ültetett anyagokat, például érpótlások, mesterséges ízületek). .[1][2]

Haptotaxis

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. McCarthy JB, Palm SL, Furcht LT. (1983.). „Migration by haptotaxis of a Schwann cell tumor line to the basement membrane glycoprotein laminin.”. J Cell Biol 97(3), 772-7. o.  
  2. Cattaruzza S, Perris R. (2005.). „Proteoglycan control of cell movement during wound healing and cancer spreading.”. Matrix Biol 24(6), 400-17. o.  

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]