Hapkido

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hapkidó szócikkből átirányítva)
Egy hapkido dobás

A hapkido egy koreai harcművészet.

Amíg a taekwon-do az ütő-rúgó iskolát, addig a hapkido a dobó-feszítő-csavaró iskolát képviseli, rengeteg rúgástechnikával. Az önvédelmi technikákat ugyanolyan hatékonysággal kell tudni használni, mint a rúgástechnikákat. A hapkidót Magyarországon 2001 óta gyakorolják.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • hap: harmónia, összehangolás vagy összejövetel
  • ki: életenergia, erő
  • do: ösvény vagy út

A hapkido szó tehát az „elme, a test és a világegyetem szellemének összehangolását” jelenti. Szó szerint: az erő (ki) és harmónia (hap) útja (do).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy hapkido edzőterem
Küzdelem

A hapkido története a Japánhoz közeli kelet-ázsiai félsziget, a későbbi Korea egyesítésében nagy szerepet játszó Sylla dinasztia (Kr. e. 57 – Kr. u. 936) idején élő hwa rang harcosokkal kezdődik. A hwa rangok az európai lovagokhoz, illetve japán szamurájokhoz hasonlóan nemesek voltak, akik nemcsak a művészetekben, hanem a buddhista filozófiában is jártasak voltak.

Mivel tanaival a harci művészetek gyakorlása kevésbé volt összeegyeztethető, a konfucianizmus bevezetése arra kényszerítette a harcosokat, hogy csatlakozzanak az elzárt hegyi kolostorokban élő buddhista szerzetesekhez.

Kína és Korea buddhista szerzetesei elképzeléseiket gyakran megosztották egymással, így ápolva és fejlesztve harcművészetüket. Időközben a kiújuló háború Japán és Korea közt az utóbbi elfoglalásához vezetett. A japánok célja a koreai kultúra elpusztítása, ezáltal Korea a japán birodalomba való beépítése volt. Amíg a koreai harcművészetek gyakorlása tilos volt, addig japán stílust bárki űzhetett. Számos koreai azonban buddhista szerzetesektől kezdte el tanulni saját harci művészetüket, amelyet azután titokban gyakoroltak.

A második világháborúban elszenvedett japán vereség után Korea visszanyerte függetlenségét, így a hazai harcművészetek tanulása és oktatása szabaddá vált. A harci művészeteket gyakorló Ji Han Jae a Japánból visszahozott technikákat Choi Yong Sooltól tanulta, majd kombinálta őket a „Taoista Lee” néven ismert mesterétől tanult hagyományos koreai rúgó és fegyveres technikákkal, valamint a „Nagymama” néven elhíresült szerzetesnőtől átvett spirituális filozófiával. Ezek összességéből alakult ki a hapkido mai arculata.

Sajátosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hapkido számos más harcművészet hasonló filozófiáját foglalja magába, nagy hangsúlyt helyezve az elmére, a testre és a szellemre. Az edzésben pontosságot és kitűnőséget, a társadalomban felelősségvállalást és az erő megfelelő használatát követeli meg.

A hapkido egyediségét az jelenti, hogy alaptechnikák százaiból különböző variációk ezreit alkothatjuk meg ösztönös kombinációval. A művészet alapítói meglévő harcművészetekből válogattak ki a készségeket és technikákat, és sikeresen olvasztották őket egybe új ötletekkel, megtartva azonban a harcművészetek jelentősebb elemeit. A hapkido technikái közé sorolhatók tehát csapások, rúgások, blokkok, fogások, ízületi feszítések, fojtások, dobások, gurulások, esések, földharci és fegyveres elemek, valamint a meditáció.

A hapkidót kemény és finom technikák is jellemzik; ennek köszönhető a minden helyzetben fennálló, állandó készenlétet kiváltó erőegyensúly. A kemény technikák közé tartoznak az ütések, rúgások, csapások és blokkok, míg a lágy technikák a könnyed és folyamatos körkörös mozgással egyesítik az ellenfél erejét.

Ezt a harci módot követve a teljes test által létrehozott erővel váltunk gyakran az erősen támadó és védekező formák közt. A hapkidóban a fizikai technikák és a test és tudás finomításán túl erős hangsúlyt kap a spirituális oldal, azaz az érzelmi stabilitás, a szellemi béke és magabiztosság fejlesztésére használt meditáció és gyógyító technikák.

A hapkido technikák könnyű alkalmazhatósága teszi lehetővé, hogy számos szituációban használhatóak legyenek és hozzájáruljanak a fizikum, a személyiség és az életvezetés fejlesztéséhez. Napjainkban mind öregek és fiatalok, férfiak és nők, tanulók és dolgozók, minden társadalmi státuszúak gyakorolják a hapkido művészetét. Ezt az ősi művészetet űzve mindenki megtalálja annak hasznát, az alapvetéseket, melyeket alkalmazhat a mindennapi életében.

Három elsődleges alapelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. A Víz Alapelve: Noha a víz egyike a természet leglágyabb anyagainak, hatalmas erővel bír. A legmagasabb pontról a legalacsonyabbig egy csepp energia elvesztése nélkül jut el, miközben áramlásával köveket képes kettévágni, mély szurdokokat hozva létre. A hapkidósnak meg kell tanulnia úgy folyni, mint a víz.

2. A Körkörös Erő Alapelve: A körkörös erő alapelve a természet lényeges princípiuma. Egy a körkörös erő elve alapján végrehajtott önvédelmi technika során erő sose találkozik erővel; az erőt eltérítjük. A hapkidót gyakorló az ellenfél erejét használja fel, hogy legyőzze azt.

3. Az Egység (harmónia) Alapelve: A hapkido harmadik alapelve az egység, melyet a víz és a körkörös erő alapelve alkotnak. Az egység alapelve természetes, és környezetünkben számos példájával találkozhatunk; a lényegi ellentétben állók közt létrejött harmónia által létrehozott erőegyensúlyt fejezi ki. Ilyenek a világosság és a sötétség, a meleg és a hideg, és a férfi és a nő. Egyik nem létezhet a másik nélkül. A körkörös erő és a víz alapelvét együttesen elsajátító hapkidót gyakorló valós egyensúlyt teremt elméje és teste közt. Ez az egység (harmónia) alapelve.

Az öt szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Légy hűséges hazádhoz!
  2. Engedelmeskedj szüleidnek és tanítóidnak!
  3. Légy bizodalommal barátaid iránt!
  4. Bátran nézz szembe ellenségeddel!
  5. Igazságos ügyért használd harci tudásod, sose ok nélkül!

A kilenc erény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Emberiesség
  2. Igazságosság
  3. Udvariasság
  4. Bölcsesség
  5. Bizalom
  6. Jóság
  7. Erényesség
  8. Hűség
  9. Bátorság

Mozgásanyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hapkido mozgásanyaga: eséstechnika, légzéstechnika; önvédelem csuklótámadások, ruhafogások, fojtások, lefogások, ütések, rúgások és eszközös támadások ellen, eszközhasználat, illetve töréstechnika.

Az eséstechnika lényege a félelem nélkül való, biztonságos esés elsajátítása. Az önvédelmi gyakorlatok szolgálnak a szabadulások, illetve a csukló-, kar- és lábfeszítéseken, illetve csavarásokon alapuló technikák tanulására; a haladóbbak ismerik a különféle dobásokat és az idegpontokat is. Az eszközös támadások elleni gyakorlatok késes és pisztolyos támadási formákra adnak megoldási variációkat. A leggyakrabban oktatott eszközök a rövid bot, a hosszú bot, a sétabot és a legyező. Az elsajátított ismeretek illusztrálásra kedvelt módszer a töréstechnika.

A hapkido Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hapkidót Magyarországon 2001 óta gyakorolják.

A 2007-es Európa-bajnokság magyar eredményei [1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

DIAMOND Sportegyesület és Harcművészeti Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schmidt Márton (12 éves) - rúgástechnika - aranyérem
  • Ébend Gábor (39 éves) - küzdelem - aranyérem
  • Mile Mónika (28 éves) - eséstechnika - aranyérem
  • Karsay Ágnes (23 éves) - rúgástechnika - ezüstérem
  • Karsay Ágnes - eséstechnika - ezüstérem
  • Schmidt Márton - eséstechnika - bronzérem
  • Ébend Gábor - eséstechnika - bronzérem
  • Ébend Gábor - töréstechnika - bronzérem - megosztva

JJK Budapest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Tibor - önvédelem - aranyérem
  • Kiss Tibor - eséstechnika - bronzérem
  • Kiss Tibor - küzdelem, 82 kg+ - ezüstérem

A 2009-es Európa-bajnokság magyar eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

JJK Budapest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Soproni Tamás - küzdelem, nem dan, 76–82 kg - aranyérem
  • Daróczi-Szabó Márta - küzdelem, nem dan, 50–56 kg - ezüstérem
  • Daróczi-Szabó Márta - rúgástechnika - bronzérem
  • Palancsa Zsolt - küzdelem, nem dan, 76–82 kg - bronzérem
  • Porkoláb Dezső - küzdelem, nem dan, 82 kg+ - 4. hely
  • Daróczi-Szabó László - önvédelem, 18 év feletti, nem dan - 4-9. hely
  • Ónodi Gábor - küzdelem, nem dan, 82 kg+ - 5-7. hely

Máté Taekwondo & Hapkido Közhasznú Sportegyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Máté Zsolt - önvédelem, 1-3. dan - aranyérem
  • Máté Zsolt - rúgástechnika, 1-3. dan - aranyérem
  • Máté Zsolt - eséstechnika, 1-3. dan - ezüstérem
  • Máté Gergő - rúgástechnika, 1-3. dan - ezüstérem
  • Máté Gergő - töréstechnika (gyorsasági törés 4 magasságban), 1-3. dan - bronzérem

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]