Hanza-szövetség

A Hanza-szövetség (németül: die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.

A Hanza-szövetség[szerkesztés]

A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.

A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították.^[1]

Eleinte a Hansa fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.

Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, részben, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.

Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.

A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”.

A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába.

A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüstmárka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére.

A 14. század végén a Hanzát eredményesen zaklatták a Vitális Testvérek. Bár a kalózokat idővel sikerült legyőznie a Hanzának, de ettől kezdve egyre több nehézséggel nézett szembe a szövetség.

A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be, igazgatása átkerült három másik városhoz: Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt. A nagy földrajzi felfedezések és a hajózás fejlődése lehetővé tették, hogy új kereskedelmi útvonalak alakuljanak, így már nyersanyagot és gazdaságilag fontos nemesfémet máshonnan is be lehetett szerezni. Ráadásul a hajóépítés az angoloknál, portugáloknál, hollandoknál, franciáknál és spanyoloknál rengeteget fejlődött, míg ilyen jellegű fejlesztésekbe a Hanza nem tudott kezdeni. A Német-római Birodalomnak meggyűlt a baja az Oszmán Birodalom előretörésével, ezért a nagy földrajzi felfedezésekből a németek többnyire kimaradtak.

Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött.

Hanza-városok listája[szerkesztés]

1559-ben a Hanza városok szövetsége négy régiót ("kört") alkotott.

Régió	Város	Állam
Vend-pomerániai	Lübeck	Szabad birodalmi város
Vend-pomerániai	Hamburg	Szabad birodalmi város
Vend-pomerániai	Lüneburg	Braunschweig–Lüneburgi Hercegség
Vend-pomerániai	Wismar	Mecklenburgi Hercegség
Vend-pomerániai	Rostock	Mecklenburgi Hercegség
Vend-pomerániai	Stralsund	Rügeni Fejedelemség
Vend-pomerániai	Demmin	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Greifswald	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Anklam	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Stettin (Szczecin)	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Pasewalk	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Kolberg (Kolobrzeg)	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Rügenwalde (Darłowo)	Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai	Stolp (Słupsk)	Pomerániai Hercegség
Balti	Visby	Svéd Királyság
Balti	Stockholm	Svéd Királyság
Balti	Danzig (Gdańsk)	Német Lovagrend
Balti	Ebling (Elbląg)	Német Lovagrend
Balti	Thorn (Toruń)	Német Lovagrend
Balti	Krakkó	Lengyel Királyság
Balti	Breslau (Wrocław)	Cseh Királyság
Balti	Königsberg (Kalinyingrád)	Német Lovagrend
Balti	Riga	Livónia
Balti	Reval (Tallinn)	Livónia
Balti	Dorpat (Tartu)	Livónia
Szász	Braunschweig	Szász Hercegség
Szász	Bréma	Szabad birodalmi város
Szász	Magdeburg	Magdeburgi Érsekség
Szász	Goslar	Szabad birodalmi város
Szász	Erfurt	Mainzi Érsekség
Szász	Stade	Brémai Érsekség
Szász	Berlin	Brandenburgi Őrgrófság
Szász	Frankfurt	Brandenburgi Őrgrófság
Vesztfáliai	Köln	Szabad birodalmi város
Vesztfáliai	Dortmund	Szabad birodalmi város
Vesztfáliai	Deventer	Utrechti Püspökség
Vesztfáliai	Kampen	Utrechti Püspökség
Vesztfáliai	Groningen	Frízföld
Vesztfáliai	Münster	Münsteri Püspökség
Vesztfáliai	Osnabrück	Osnabrücki Püspökség
Vesztfáliai	Soest	Szabad birodalmi város

Lerakatok[szerkesztés]

A szövetség a következő helyeken rendelkezett lerakatokkal.

Város	Állam
Novgorod-Peterhof	Orosz Cárság
Bergen-Bryggen	Norvég Királyság
Brugge-Hansekontoor	Flandriai Grófság
London-Steelyard	Angol Királyság
Antwerpen	Brabanti Hercegség
Bishop's Lynn (King's Lynn)	Angol Királyság
Ipswich	Angol Királyság
Malmö	Dán Királyság
Falsterbo	Dán Királyság
Kaunas	Litván Nagyfejedelemség
Pleskau (Pszkov)	Orosz Cárság
Polack	Litván Nagyfejedelemség