Hannibal (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hannibal
Rendező Ridley Scott
Producer Dino De Laurentiis
Ridley Scott
Martha Schumacher
Alapmű Thomas Harris: Hannibal
Forgatókönyvíró David Mamet
Steven Zaillian
Főszerepben Anthony Hopkins
Julianne Moore
Gary Oldman
Ray Liotta
Giancarlo Giannini
Francesca Neri
Frankie Faison
Zene Hans Zimmer
Operatőr John Mathieson
Vágó Pietro Scialia
Jelmeztervező Yanti Jates
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Metro-Goldwyn-Mayer
Dino De Laurentiis Company
Scott Free Productions
Ország  USA
 Egyesült Királyság
Nyelv angol
Időtartam 131 perc
Költségvetés 87 millió USD[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Universal Pictures
Bemutató USA 2001. február 9.
magyar 2001. június 14.
Bevétel 351 millió USD[2]
Kronológia
Előző A bárányok hallgatnak
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap

A Hannibal című amerikai–brit thriller Thomas Harris azonos című regénye alapján készült, és 2001 elején került a mozikba, a tíz évvel korábban jelentős sikert aratott A bárányok hallgatnak (1991) folytatásaként.

A film cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Hannibal Lecter, a világ legagyafúrtabb pszichopatája (Anthony Hopkins) tíz évvel ezelőtt megszökött a börtönből, és most a firenzei nyárspolgárok gondtalan életét éli: művészettörténészként dolgozik. Régi áldozata, az emberi roncsként vegetáló milliomos, Mason Verger (Gary Oldman) azonban bosszúra szomjazik, és mindenáron lépre akarja csalni a doktort.

Hamar rájön, hogy ebben egyedül az őrült orvos egykori bizalmas kihallgatója, Clarice Starling (Julianne Moore) FBI-ügynöknő lehet segítségére: ha egy korrupt államügyész, Paul Krendler (Ray Liotta) segítségével befeketíti a nőt, aki annak idején felkeltette Lecter érdeklődését, akkor a gyűlölt férfi visszatér, hogy folytassa a furcsa játékot.

A firenzei nyomozócsoport egyik tagja, Pazzi nyomozó (Giancarlo Giannini) azonban felismeri az álnevet használó Lecterben a tömeggyilkos szörnyeteget, és elhatározza, hogy a busás hatalom reményében elfogja, majd Verger csatlósainak gondjára bízza a bűnözőt. Zsákmánya azonban okosabb, mint ő, és egy gyanútlannak tűnő találkozásuk során brutálisan meggyilkolja a felügyelőt: felmetszi a hasát, majd kilógatja a városháza díszerkélyéről. (Előtte azonban cinikusan megjegyzi, hogy Pazzi egyik ősét, Francescot is azonos módon végezték ki 500 évvel ezelőtt, megbocsáthatatlan árulásáért.)

Lecternek ezután nincs maradása Olaszországban - bár Signora Pazzival szívesen elfőzőcskézne -, és hamarosan feltűnik Amerikában. Starling nyomozónő a nyomába ered, de ekkor még nem tudja, hogy a férfit Verger emberei is vadásszák: rövid úton meg is találják, ártalmatlanítják, és a millimos pazar kastélyába viszik. A két régi ellenfél végre találkozik - Lecter annak idején droggal kábította el Vergert, és rávette, hogy üvegszilánkkal nyúzza le a bőrt az arcáról –, de a doktor hűvös nyugalommal fogadja a megnyomorított ember vádló fenyegetését. Verger bérencei feltüzelt vaddisznók elé szándékozzák vetni Hannibalt egy eldugott istállóban, egyvalamivel azonban nem számolnak: az elszánt Starling ügynök mentőakciójával. Kiszabadítja a doktort, majd ő kerül nehéz helyzetbe: egy tűzpárbajban, mely közte és a bérencek közt bontakozik ki, találat éri a vállát. Lecter helyett Verger kerül a sertések közé, mivel a doktor meggyőzi a magatehetetlen férfi orvosát, hogy jobb lesz így ("aztán mondja, hogy én voltam"), majd a megsebesült Starlingot karjaiba véve elhagyja a förtelmes helyet.

A történet végső színtere Paul Krendler tóparti háza: az utolsó emberé, akinek Lecter még némi "elszámolással" tartozik. Előbb elkábítja a férfit, majd akkurátusan körbefűrészeli a koponyáját, és irtózatos körülmények között saját agyvelejéből ad számára ínyenc kóstolót. Krendler lassú végvonaglás után meghal, de Starling rátámad a doktorra. Hannibal leszereli a régi bizalmast, majd elmagyarázza, hogy eljött a menekülés ideje. Lecter, hajszálnyival a rendőrség erőinek érkezése előtt, rejtélyes körülmények között átkel a tavon, és tűzijátékkal fejezi be nem mindennapi ámokfutását. A legutolsó jelenetsor már egy messzire tartó repülőgépen éri utol a pszichiátert, ahol válogatós kisgyermeket kínál meg "emberi étkekkel", majd elsötétül a vászon, és csak Hannibal Lecter vérfagyasztó pillantása marad – a rejtekből figyel bennünket.

A közhiedelemmel szemben nem az 1991-es A bárányok hallgatnak nyitotta meg a Hannibal Lecter-filmek sorát. Thomas Harris jóval korábbi, Vörös sárkány című kisregényéből Michael Mann filmrendező 1986-ban, Az embervadász címen forgatott mozit. Lectert ekkor még Lecktor néven emlegették, a figurát pedig Brian Cox játszotta.[3] Az alkotás sem erkölcsi, sem anyagi szempontból nem jövedelmezett, ezért Hollywood rövid időre félretette a témát. 5 évvel később Jonathan Demme dolgozta át nagyvászonra A bárányok hallgatnak c. következő Harris-regény eseménytörténetét: az alkotás az 1991-es év mezőnyének valóságos meglepetése volt, 5 Oscar-díjjal jutalmazták, és nemzetközi sztárrá tette Anthony Hopkinst. A Hannibalt 10 évvel később szintén Hopkins főszereplésével készítették, immár Ridley Scott rendezői felügyeletével. 2002-ben a Vörös sárkány másodszor is életre kelt a mozivásznon, ezt a produkciót Brett Ratner, a Csúcsformában-filmek korábbi rendezője jegyezte, és harmadszor is Hopkins játszotta a különös gasztronómiai ízlésű doktor szerepét – azonban ekkor utoljára.[4] 2006-ban ugyanis Thomas Harris időrendben negyedik regényéből készült moziadaptáció Hannibal ébredése címen, amely a pszichopata serdülőkorát beszéli el, ezúttal Gaspard Ulliel francia színész főszereplésével.[5]

A Hannibal alkotói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hannibal rendezői székébe Ridley Scott ülhetett, miután az előző részt jegyző Jonathan Demme elolvasta, és túl véresnek találta a forgatókönyvet.[6] Scott rendezőgenerációjának megbecsült tagja. Az eredetiség igényét mindig fenntartó rendező saját irányelveire hagyatkozva mintázta újjá A bárányok hallgatnak borongós képvilágát, neurotikus atmoszféráját, és szereplőmotivációit, és egyáltalán nem riadt vissza a Hannibal újszerű kihívásától: „Állandóan jó anyagokra vadászom, melyek lehetővé teszik a számomra, hogy akármilyen kategóriában nagyszerű emberekkel dolgozhassak. Minden munkába a saját értelmezésemet próbálom belevinni, és mindig igyekszem létrehozni valami egyedit. Sosem féltem a folytatásoktól. Ha az anyag valóban jó, a tehetség úgyis megóvja az embert a középszertől és a közhelyes ismétlésektől.”[forrás?]
  • A filmhez nevét adta a neves olasz producer, Dino De Laurentiis is, aki olyan filmeket tett már sikeressé, mint a Ragtime, a Kék bársony, vagy a Dűne.[7]
  • A zenéért a világhírű Hans Zimmer felel, aki sok helyütt elektromos akciózenét alkalmazott, de a klasszikus hangszerelés is mérvadó, s Zimmer munkája megőrizte Howard Shore korábbi munkájának (A bárányok hallgatnak) egyes értékeit is.
  • A mozi színészállománya rendkívül impozáns:
    • A címszerepet másodszor alakítja Anthony Hopkins wales-i színész, akit A bárányok hallgatnak sikere tett világsztárrá. (Hopkins úgy kapott Oscart a filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplő kategóriában, hogy mindössze 25 percet volt látható a filmvásznon!)[8]
    • Starling FBI-ügynöknő szerepe Jodie Fosterről Julianne Moore-ra szállt.
    • Mason Vergert Gary Oldman alakítja, akit hollywoodi szerepei alapján legtöbbször gazemberekkel, elvetemült bűnözőkkel azonosítanak.
    • Paul Krendlert Ray Liotta alakítja, akit szuggesztív egyénisége tesz jellegzetessé, és általában rá is rosszfiú-szerepeket osztanak.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Annak ellenére, hogy a Hannibal elődjéhez hasonlóan – világviszonylatban is – rendkívüli sikert aratott, meglehetősen ellentmondásos fogadtatásban részesült.[9] Egyes kritikusok azon a címen vádolták Scott produkcióját, hogy látványvilága öncélúan brutális, története sekélyes és meddő, s hogy teljességgel megfosztotta Dr. Hannibal Lecter figuráját korábbi erényeitől. Más ítészek lelkesedtek a filmért, sőt, egyes vélemények máig a Lecter-tetralógia legjobb darabjának tartják.[forrás?]
  • Nagy visszatetszést keltett, hogy Jodie Foster helyett Julianne Moore öltötte magára Clarice szerepét, de később sokan megbékéltek a változtatással, amelyhez hasonló évekkel később, a Terminátor 3 – A gépek lázadása kapcsán történt, amikor Edward Furlongot Nick Stahl váltotta John Connor szerepében.[forrás?]
  • A szereplők és a színészek egyaránt 10 évet öregedtek, hiszen a Hannibal cselekménye 10 évvel követi A bárányok hallgatnak elbeszélését.[10]

A film és a regény viszonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thomas Harris regénye jóval terjedelmesebb, mint Scott filmváltozata, és ebből kifolyólag az utóbbi sokkal sűrűbb, sokkal több tömörítéssel és változtatással él.[10] Ezek közül néhány fontosabb:

  • Mason Vergernek a regényben van egy extrovertált, leszbikus lánytestvére is, aki valamiért szintén ismeri Hannibal Lectert, és mély barátság köti a filmekből is ismert Barney ápolóhoz.
  • Vergert nem a disznók falják fel, hanem a húga csempészi az ágyába a mérges angolnát az akváriumból, ami rövidesen végez a férfival.
  • Hannibal és Clarice a regényben szerelmet vallanak egymásnak, és életük hátralévő részét elvonultan, egy fényűző kastélyban élik le.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar szinkron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film magyar szinkronjához olyan közkedvelt színészek kölcsönözték hangjukat, mint Sinkó László, Anthony Hopkins állandó magyar hangja, vagy Nagy-Kálózy Eszter, de Verger szerepében Szacsvay László is igazi meglepetés. A magyar változatot a Mafilm Audio Kft. készítette Tabák Kata szinkronrendező vezetésével.[11]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hannibal (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Hannibal (angol nyelven). Box Office Business. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  3. Manhunter (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  4. Red Dragon (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  5. Hannibal Rising (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  6. Morris, Mark: Pleased to eat you ... (angol nyelven). The Observer, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  7. Dino De Laurentiis (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  8. The Silence of the Lambs (angol nyelven). Trivia. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  9. Hannibal (angol nyelven). RottenTomatoes. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  10. ^ a b Harris, Thomas. Hannibal (magyar nyelven). Budapest: Magvető Kiadó, 347. o (1999). ISBN 963 14 2190 2 
  11. Hannibál (magyar nyelven). Internetes Sznkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2010. március 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Hannibal (film) témában.