Hanga (növénynemzetség)

Hanga
	Virágzó cserjés hanga (Erica arborea)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Hangafélék (Ericaceae);
Alcsalád:	Hangaformák (Ericoideae);
Nemzetség-; csoport:	Ericeae;
Nemzetség:	Hanga (Erica); Tourn. ex L.
Szinonimák
Szinonimák
	Acrostemon Klotzsch; Anomalanthus Klotzsch; Apogandrum Neck.; Arachnocalyx Compton; Arsace Fourr.; Blaeria L.; Bruckenthalia Rchb.; Callista D.Don; Ceramia D.Don; Chlorocodon Fourr.; Chona D.Don; Coccosperma Klotzsch; Codonanthemum Klotzsch; Coilostigma Klotzsch; Comacephalus Klotzsch; Dasyanthes D.Don; Desmia D.Don; Ectasis D.Don; Eleutherostemon Klotzsch; Eremia D.Don; Eremiella Compton; Eremiopsis N.E.Br.; Eremocallis Salisb. ex Gray; Ericinella Klotzsch; Ericodes Kuntze; Ericoides Heist. ex Fabr.; Eriodesmia D.Don; Eurylepis D.Don; Euryloma D.Don; Eurystegia D.Don; Finckea Klotzsch; Grisebachia Klotzsch; Gypsocallis Salisb. ex Gray; Hexastemon Klotzsch; Kolbia Adans.; Lagenocarpus Klotzsch; Lamprotis D.Don; Lepterica N.E.Br.; Lophandra D.Don; Lopherina Neck. ex A.Juss.; Macnabia Benth. ex Endl.; Macrolinum Klotzsch; Nabea Lehm. ex Klotzsch; Nagelocarpus Bullock; Philippia Klotzsch; Platycalyx N.E.Br.; Salaxis Salisb.; Scyphogyne Decne.; Simocheilus Klotzsch; Stokoeanthus E.G.H.Oliv.; Sympieza Licht. ex Roem. & Schult.; Syndesmanthus Klotzsch; Tetralix Zinn; Thamnium Klotzsch; Thamnus Klotzsch; Thoracosperma Klotzsch; Tristemon Klotzsch;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hanga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hanga témájú médiaállományokat és Hanga témájú kategóriát.

„Hanga” lehetséges további jelentéseiről lásd: Hanga (egyértelműsítő lap).

A hanga vagy erika (Erica) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó névadó nemzetség.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

A nemzetség mintegy ötszáz fajából nagyjából négyszázötven Afrika déli részén él; a legtöbb Fokföldön vagy annak közelében. Egy-egy termőhelyen akár tucatnyinál is több faj él együtt, alacsony cserjés bozótokat hozva létre a téli csapadékban bővelkedő tájakon. Több fajuk él még Afrika egyéb részein, a Mediterráneumban és Nyugat-, illetve Észak-Európában – ez utóbbiak a fenyérek meghatározó növényei. A 3–5 méter magasra növő cserjés hanga (fás hanga, Erica arborea) a macchia növényzet jellegzetes eleme. Több fajukat dísznövénynek termesztik; ezeknek számos kertészeti változatát nemesítették ki.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A hanga örökzöld, fás szárú növény, de csak nagyon kevés faja cseperedik kisebb fává: a nagy többség cserje, illetve félcserje. Levelei kicsik, tűlevélszerűek. Az ilyen típusú leveleket a hangáról „erikoid” típusúaknak nevezik.

Virágaik nagyok, fehérek, sárgák, pirosak vagy skarlátszínűek; a feltűnő virágzatra főleg azoknak a fajoknak van szüksége, amelyeket nem rovarok, hanem madarak poroznak be.

Életmódja, termesztése[szerkesztés]

Az egyértelműen mészmentes, savanyú, lehetőleg sok szerves anyagot tartalmazó talajokat kedveli. Ezért kevés dísznövénnyel ültethető össze, de a megfelelő talajról – a többi hangaféle, mint például az áfonya és a hasonlóképp savanyú talajt kedvelő tűlevelűek kivételével – minden más növényt kiszorít. A vegetációs időszakban sok vizet igényel, de miután elvirágzott, már nem kell öntözni. Mivel a termesztett fajok többsége hidegkedvelő, ha magról akarjuk őket szaporítani, a magokat télen tegyük ki a fagyra. Vegetatívan dugványról vagy bujtással szaporítható.