Hamvas küllő
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Picus canus Gmelin, 1788 |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Szürke küllő |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Hamvas küllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas küllő témájú médiaállományokat. |
A hamvas küllő vagy szürke küllő (Picus canus) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Eurázsiában honos faj, de hiányzik a Brit-szigetekről, a Ibériai- és az Appennin-félszigetről, illetve a Balkán-félsziget déli részéről. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.
[szerkesztés] Alfajai
- Picus canus canus
- Picus canus biedermanni
- Picus canus brunneatus
- Picus canus dedemi
- Picus canus griseoviridis
- Picus canus guerini
- Picus canus hessei
- Picus canus jessoensis
- Picus canus kogo
- Picus canus robinsoni
- Picus canus sanguiniceps
- Picus canus sobrinus
- Picus canus sordidior
- Picus canus tancolo
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38–40 centiméter, testtömege 120–160 gramm között van. Feje szürke, keskeny barkója fekete. Piros homlokfoltja csak a hímnek van. A fiatalok tollazata barnásan foltozott.
[szerkesztés] Életmódja
Erdei madár, élelmét fákon, talajon, hangyabolyokban gyűjti. Tápláléka fában élősködő és talajon élő rovarokból, azok lárváiból és bábjaiból tevődik össze, de magvakat is fogyaszt. Minden egyed saját territóriumot tart fenn.
[szerkesztés] Szaporodása
Magányos fészkelő. Ritkás öreg tölgyesekben, ligeterdőkben, idősebb bükkösök szélein korhadt fába váj odút, az üreg aljára kevés korhadékot rak. A fészekalja 5–6 fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva kotlik 15–16 napig. A fiókák fészeklakók, 24–25 napos korban repülnek ki.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon állandó madár, rendszeres fészkelő.
[szerkesztés] Védettsége
Hazánkban védett, eszmei értéke 50 000 forint. Európában csökkenő állományú fajként tartják nyilván. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája alapján nem veszélyeztetett.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Picus
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Albánia madarai
- Ausztria madarai
- Fehéroroszország madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Horvátország madarai
- Csehország madarai
- Észtország madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- Olaszország madarai
- Lettország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Macedónia madarai
- Malajzia madarai
- Moldova madarai
- Mongólia madarai
- Montenegró madarai
- Hollandia madarai
- Norvégia madarai
- Lengyelország madarai
- Románia madarai
- Oroszország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Bhután madarai
- Dél-Korea madarai
- Észak-Korea madarai
- Banglades madarai
- Kambodzsa madarai
- Kína madarai
- Laosz madarai
- India madarai
- Indonézia madarai
- Japán madarai
- Kazahsztán madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Pakisztán madarai
- Tajvan madarai
- Thaiföld madarai
- Vietnam madarai

