Hamvas éger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hamvas éger
Alnus incana 002.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Nemzetség: Éger (Alnus)
Alnemzetség: Alnus
Faj: A. incana
Tudományos név
Alnus incana
(L.) Moench
Elterjedés
IKAl 091231 Distribution Alnus incana.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hamvas éger témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas éger témájú kategóriát.

A hamvas éger (Alnus incana) a nyírfafélék családjába, az éger (Alnus) nemzetség Alnus alnemzetségébe tartozó fafaj.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserje, vagy kisebb fa, magassága átlagosan 3-15 méter, csak néha magasabb, legfeljebb 20 méteresre nő meg. Koronája szélesen kúp alakú vagy oszlopos, de nem magasra ívelő, hanem kissé hegyes.

Ágai igen lazán helyezkednek el, kissé szabálytalanul. A kérge sima, sötétszürke-zöldes, felfelé kissé mindig világosabb, sok függőlegesen elhelyezkedő paraszemölccsel. A hajtások alsó oldalukon ezüstösen molyhosak (szőrösek), felül vörösesbarnák, később kopaszok és fényesek. A rügyek nyelesek, hegyesebbek, kissé félrehajlanak, bíborszínűek, nem ragadnak.

A levelek szórt állásúak, egymástól kissé távol ülnek, és nem fedik egymást, csúcsuk igen hegyes, ovális vagy kerek formájúak, kb. 7–10 cm hosszúak, erősen fogazottak. A levéllemezen 7-12 pár levélér húzódik, vagy pontosan egymással szemben vagy kissé eltolódva. A levél felül halványzöld, fonákja szürkészöld, először mindenhol finom szőrzet borítja, később már csak a levél fonákján találjuk a szőrzetet a levélerek mentén. Késő ősszel a lomb nem színeződik el, hanem zölden hullik le.

Március-áprilisban virágzik. A porzós barkák 3-4-es csoportokban találhatók, virágzáskor 5–8 cm hosszúak. A termős barkák 2-8-as csoportokban helyezkednek el és éréskor tobozszerűen elfásodnak és kb. 1 cm hosszúak.

Termése kupaccsal körülvett makk. Rövid nyélen elhelyezkedő áltoboz, amely nagyon hasonlít a mézgás éger termésére. Magja viszont fordított tojásdad és nagyobb mint a mézgás éger magja. A magot keskeny, bőrnemű szegély övezi.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hamvas éger a kavicsos-homokos laza talajokat szereti, még a sziklatörmeléken is állományalkotó, ha időnként víz árasztja el hűvös, alhavasi termőhelyén.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa középső alpesi és északi részén igen elterjedt, gyakori a hegyvidéki árnyas ligeterdőkben, patakok vagy kis folyók mellett, de nedves, ingoványos területeken is. Hazánkban szórványosan, csak természetvédelmi területeken, lápokon vagy erdeifenyvesekben.

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alnus incana subsp. incana, Észak-Európa, Északkelet-Ázsia, Közép-Európa, Alpok, Kárpátok, Kaukázus.
  • Alnus incana subsp. rugosa, Északkelet-, Észak-Amerika.
  • Alnus incana subsp. hirsuta , Északkelet-Ázsia és Közép-Ázsia.
  • Alnus incana subsp. kolaensis, Északkelet-Európa szubarktikus területei.
  • Alnus incana subsp. oblongifolia, Észak-Amerika délnyugati része.
  • Alnus incana subsp. tenuifolia, Észak-Amerika északnyugati része.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hamvas égert gyakran telepítik talajmegkötésre hegyoldalakba vágott utak fölé, meddőhányókra vagy más, frissen feltöltött területekre. Sarjaival gyorsan terjed. A hüvelyesekhez hasonlóan gyökérgumókat fejleszt, amelyeken fonalbaktériumok telepednek meg. Ezek meg tudják kötni a levegőből a molekuláris nitrogént és mint szerves nitrogénvegyületet adják át a fa gyökerének. Így az égererdőnek fontos talajjavító szerepe van és nagyon értékes pionír növény.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]