Hammádida-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zírída-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg.

A Hammádidák fővárosa kezdetben Beni Hammád volt (ma világörökségi helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben Bedzsajába tetták át a székhelyüket. A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zírída rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket.

A Hammádidák még a Zírídák előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmáilita síita doktrínát, visszatérve a málikita szunnita iszlám málikita értelmezéséhez. A bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának. A Hammádida uralomnak végül a magrebi Almohádok terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést.

Hammádida uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]