Kockáslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hamearis lucina szócikkből átirányítva)
Kockáslepke
Kockáslepke a Dâmbovița folyó mellett, Ungureninél (Románia, Dâmbovița megye, Mănești község)
Kockáslepke a Dâmbovița folyó mellett, Ungureninél (Románia, Dâmbovița megye, Mănești község)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Boglárkalepkefélék (Lycaenidae)
Alcsalád: Nemeobiinae
Nem: Hamearis
Hübner, 1819)
Faj: H. lucina
Tudományos név
Hamearis lucina
L., 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kockáslepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kockáslepke témájú médiaállományokat és Kockáslepke témájú kategóriát.

A kockáslepke (Hamearis lucina) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe sorolt pillangószerűek (Papilionoidea) öregcsaládjában egyes szerzők szerint a boglárkalepke-félék (Lycaenidae), mások szerint a mozaiklepkék (Riodinidae) családjának egyik faja. Megint mások[1][2] a kockáslepkéket (Hamearinae) a boglárkalepke-félék egyik alcsaládjának tartják.

Elterjedése[szerkesztés]

A fajok többsége a trópusi égövben él. Egyetlen, Európában és ezen belül hazánkban is előforduló faja az éppen ezért ugyancsak kockáslepkének nevezett Hamearis lucina. Ennek elterjedési területe Európából Nyugat-Ázsiába is átnyúlik; Magyarországon mindenütt előfordul.

Az oldal további része a Hamearis lucina fajjal foglalkozik.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Hernyója sárgásbarna, két oldalán vörös foltokkal. Légzőnyílásai fölött sárga csík húzódik, a hátán pedig egy fekete foltokra szakadt csík.

Az imágó szárnyának fesztávolsága 23–30 mm. A szárny alapszíne sötétbarna, rajzolata sárgásbarna. Az egyes foltok határa többnyire elmosódott. A hímeken az alapszín háttérbe szorítja a rajzolatot.

Első szárnyán a két fekete harántszalag foltjai szögletesek, a külső szegély foltjai széles nyílhegy vagy süveg alakúak, a csúcs mögöttiek rendszerint sárgásfehérek — első szárnyának fonákján a csúcs körül még világosabbak.

Hátsó szárnya sötétebb. A hímeken a belső foltsor alig látható, homályos, a foltok kicsik — a szegélyfoltsor pettyei nagyok, de udvaruk keskeny, gyűrűszerű, egyes példányokon alig észlelhető. A szárny fonákjának alapszíne narancsbarna, a két, egyaránt megnyúlt, szögletes foltokból álló harántszalag fehér, a fekete nyílhegyek erősek, és alapjukon, akár az elülső szárnyon, apró, fehér pontok ülnek. Mindkét ivar szárnyainak rojtja tarka.

A két nemzedék mérete és rajzolata kissé különböző.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Magyarországon évente két nemzedéke repül (április–május, július–augusztus), elterjedésének északi határvidékén már csak egy. Röpte sebes. Általában a fűszálakon, olykor a földön ül meg, de sosem hosszabb időre.

A hernyó tápnövényei a kankalin fajok (Primula spp.); valamint a lórom (Rumex spp.) és a tavaszi kankalin (Primula veris).[3]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Magyarországon nincs.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]