Hallucigenia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hallucigenia
Evolúciós időszak: 540–510 Ma
Hallucigenia fosszília a Burgess-palából
Hallucigenia fosszília a Burgess-palából
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Törzs: Karmos féreglábúak (Onychophora)
Osztály: Xenusia(?)
Rend: Scleronycophora(?)
Család: Hallucigeniidae
Nem: Hallucigenia
Morris 1977
fajok
  • H. sparsa Morris (1977), típus
  • H. fortis Hou & Berström (1995)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hallucigenia témájú kategóriát.

A Hallucigenia a Burgess-pala faunájából leírt nem a karmos féreglábúak törzséből. Helyes besorolása sokáig nem történt meg. Az első megtalált példányon két sor tüskét és egy sor csápot írtak le. Rekonstruálója, Conway Morris a két sor tüskére állította és a csápokat háti csápsornak gondolta. A háti csápok üregesek voltak, így azt feltételezték, hogy mindegyik önállóan csatlakozott a bélcsatornához és szájként szolgált.

Ez a testfelépítés teljesen egyedi volt, így önálló törzsbe sorolták. Egy időben felmerült, hogy esetleg nem is önálló állat, hanem valamilyen nagyobb lény függeléke. A kínai Chengjiang-faunában további példányok (a H. fortis fajból, jelenleg már 109 lelete ismert) megtalálásával tisztázódott, hogy az állat két sor tüskéje a hátoldalon helyezkedett el, azokkal sosem sétálhatott a tengerfenéken. Ehelyett az állat védelmét szolgálták – közvetett bizonyítékként a ragadozók jelenlétére. Az egy sornyi csápnak gondolt képletek pedig az egyik oldali lábai, a lábkészlet fele lekopott és elveszett a fosszíliából. A lábak azért üregesek, mert a testfolyadékok mozgatják, keringési rendszere pedig nincsen. Az továbbra is igaznak tűnik, hogy bélcsatornája több helyen elágazik, de nem tudni, hogy a nyúlványok kapcsolatban voltak-e a külvilággal. A helyesen ábrázolt Hallucigenia már feltűnő hasonlóságot mutat a karmos féreglábúakkal, de közelebbi rokonsága még ismeretlen, illetve meghatározatlan. Több olyan féregszerű lényt találtak már, amelyek háti oldalán lemezek voltak, egyes lemezek tüskeszerű nyúlványokat, búbokat is hordanak. Ők lehettek a Hallucigenia kortárs rokonai. Talán a bársonyférgek a legközelebbi mai rokonaik.

A Hallucigenia a kambrium idején élt. Kevesebb, mint három milliméter hosszú, így a Burgess-fauna egyik legkisebb lénye. Az egyik végén kerek „fej” található. Törzse hengeres, hét pár tüskét hordoz, amelyek felfelé és kifelé állnak. A tüskék kúp alakúak, a törzsbe ágyazódnak és az ismert karmos féreglábúak között nagyon hosszúnak számítanak. Minden pár tüske alatt egy pár láb van. 2002-ben Desmond Collins felvetette, hogy nemi kétalakúság is tapasztalható, szerinte a nagyobb fejű, erősebb testű példányok hímneműek.


A Hallucigenia első, hibás rekonstrukciója  
A Hallucigenia helyes rekonstrukciója  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Philip Whitfield: Evolúció. [Budapest]: Gulliver. 1994. ISBN 9638466146