Halis István

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halis István
Született1855. augusztus 21.
Nagykanizsa
Elhunyt1927. február 23. (71 évesen)
Nagykanizsa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásahelytörténész, várospolitikus, író, könyvtáros
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Halis István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halis István (Nagykanizsa, 1855. augusztus 21. – Nagykanizsa, 1927. február 23.): Nagykanizsai helytörténész, várospolitikus, író. A Múzeum és Könyvtár alapításának fáradhatatlan szervezője, melynek megszületésétől – 1919-től 1925-ig – első vezetője, hűséges kutatója és támogatója.

Életrajza[szerkesztés]

Halis István 1855. augusztus 21-én született Nagykanizsán. Apja Halis Ferenc (földműves), anyja Andri Julianna (háztartásbeli). A szülők kilencedik gyermeke.

Iskolai tanulmányait a nagykanizsai római katolikus Elemi Főtanodában kezdte, majd a nagykanizsai piarista gimnázium első osztályában folytatta az 1867/1868. tanévben. A hatodik osztály után, 1873-ban a pécsi egyházmegye kispapja lett, és mint ilyen a hetedik gimnáziumi osztályt a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte.[1] Egy év után azonban a reverendát letéve visszatért Kanizsára, és a VIII. osztály elvégzése után, 1875-ben ott érettségizett.[2] 1876-ban iratkozott be Budapesten a Magyar Királyi Tudomány-Egyetem Jogi Karára, a nyári szakra. Jogi diplomáját 1880-ban szerezte meg.

Tanulmányai befejezése után mindvégig Nagykanizsa szolgálatában állt. Különböző városi tisztségeket töltött be. 1896-tól árvaszéki ülnök, majd hosszú ideig városi tanácsos, polgármester-helyettes. 1913-tól a város könyvtárosa és a létrehozandó múzeum vezetője. A város történetének lelkes kutatójaként régi okiratok gyűjtésével és régészettel is foglalkozott.

Írói tevékenysége rendkívül sokrétű: népszerűek történeti munkái, elbeszélései, színművei, romantikus regényei. Leginkább maradandóak a város történetével foglalkozó tanulmányai, könyvei, újságcikkei.

Írásai[szerkesztés]

  • Csokonai Vitéz Mihály kalandja. Történeti vígjáték 3 felvonásban, Csokonai százötvenéves születési évének évfordulójára. Nagykanizsa, Zalai Károly Könyv-nyomdája, 1923. 98 p. (Az Ellenség kezében c. mű átdolgozott változata)
  • Dalmatiában. Adatok az ötvenes évek történetéhez. Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1897. 30 p.
  • Ellenség kezében. Történeti vígjáték négy szakaszban. Nagykanizsa, Gutenberg Nyomda, 1913. 138 p.
  • A ferenczesrend kanizsai zárdája. Tanulmány Kanizsa történetéből. Nagykanizsa, Wajdits, 1899. 76 p.
  • Hajnal van! Elbeszélések. 2. kiad. Nagykanizsa, Fischel Fülöp Könyvnyomdája, 1902. 200 p.
  • Karbunkulus. Regény két kötetben. Nagykanizsa, 1913. I. 200 p., II. 213 p.
  • Kis ember nagy bottal. Háborus idill. Nagykanizsa, Zala és Gyarmati, 1913. 34 p.
  • Krónika a Babócsay családról. Nagykanizsa város XIX. századbeli története. Nagykanizsa, Nagykanizsa Nyomda és Lapkiadó Vállalat, 1923. 84 p.
  • Az ősmagyarok nyomai. Történetünk néhány rejtélyének magyarázata. Nagykanizsa, Fischel Fülöp nyomása, 1902. 67 p.
  • Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből. Nagykanizsa, Wajdits, 1893. 140 p.
  • Zalai krónika I-V. füzet. Szerk.: Halis István. Nagykanizsa, Zala Nyomda Rt., 1915-1917. 416 p.
  • Zalavármegyei évkönyv a Millenniumra. Szerk.: Halis István, Hoffmann Mór. Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1896. 331 p. (Benne Halis István szerzőként is közreműködik)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Schematismus Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis, 1874, 120.
  2. ↑ A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagy-kanizsai kath. főgymnasium értesítője, 1874/1875, 37.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halis_István&oldid=26622015”