Hajnalka (keresztnév)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hajnalka [1] magyar eredetű női név, 19. századi alkotás a hajnal szóból, egyben virágnév is.[2]
Rokon nevek [szerkesztés]
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1830-as években nagyon divatos név volt, sokszor Hajnal alakban is használták.[3] 1967-ben a Hajnalka a 31., a 80-as években a 36. legnépszerűbb női név volt. Az 1990-es években a Hajnalka ritka, a Hajnal szórványos név, 2003-ban a Hajnalka a 96. leggyakoribb női név, azóta nincs az első százban, a Hajnal a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[2][4][5]
Névnapok [szerkesztés]
Hajnalka, Hajnal
Híres Hajnalkák, Hajnalok [szerkesztés]
- Honthy Hanna (Hügel Hajnalka) primadonna
- Fazekas Hajnalka nemzetközi női labdarúgó-játékvezető
- Rátonyi Hajni színésznő
- Sipos Hajnalka válogatott labdarúgó
- Tóth Hajnalka vívó, párbajtőröző
Egyéb Hajnalkák [szerkesztés]
Az irodalomban [szerkesztés]
Babits Mihály örökítette meg a nevet Anyám nevére című versében:
Hajnalka volt az édesanyám/hajnalra születettem én
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f Ladó-Bíró, 181. old.
- ↑ Fercsik-Raátz, 156. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
