Hajnal László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajnal László
SzületettGrün László
1902. december 31.[1]
Békéscsaba
Elhunyt1943 (40-41 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Hajnal László, eredeti neve Grün (Békéscsaba, 1902. december 31.[3]Budapest, 1943 telén) magyar költő, író.

Életpályája[szerkesztés]

Grün József és Glück Jozefin fia. Mint emigráns az 1920-as évek első felében és közepén Erdélyben élt. A Magyar Szó, Tavasz, Zord Idő, Napkelet, Vasárnap és Vasárnapi Újság munkatársa, a Keleti Újság leggyakrabban közlő szerzői közt szerepelt verssel, prózával, színművekkel, irodalomkritikai és irodalompublicisztikai írásokkal. Az aradi Fekete Macska című erotikus és irodalmi lap, majd a Komédia című kolozsvári élclap szerkesztője (1923). Írásait közölte a Zsidó Jövő is.

Utóbb Budapestre költözött, ahol újabb kötetekkel jelentkezett. 1943 januárjában munkaszolgálatosként eltűnt a Keleti fronton.[4]

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Weithut Margit volt, Weithut Jakab és Korngut Lea lánya, akivel 1932. február 16-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[5]

Kötetei[szerkesztés]

  • A szolga éneke (verseskönyv, Marosvásárhely, 1920)
  • Kócos (két egyfelvonásos színjáték, Kolozsvár. 1921)
  • Ilyen vagyok! (versek, Kolozsvár, 1924)
  • Magányos éjszaka (versek, Marosvásárhely, 1926)
  • Loriel (regény, Kolozsvár, 1926)
  • A ricsei legenda (1941)
  • Üvegszekrény (1941)
  • Párisi kaland (1942)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]