Hajdú-Moharos József
| Hajdú-Moharos József | |
| Született | 1957 Budapest |
| Elhunyt | 2001. április 27. Solymár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | geológus, geográfus, pedagógus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1981, geológia, földrajztudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hajdú-Moharos József (Budapest, 1957. – Solymár, 2001. április 27.) magyar geológus, geográfus, a földrajztudomány kandidátusa
Élete[szerkesztés]
Diplomata édesapját már korán, 1 éves korában elveszítette, aki a szovjet-kínai konfliktus áldozata lett: azon a repülőgépen utazott, amelyen az Egyiptomba tartó kínai kormánydelegáció a Szovjetunió területén lezuhant. Ez a tény egy életre felkeltette az érdeklődését a geopolitika iránt. Iskoláit Budapesten végezte, 1981-ben geológus és geográfus diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakmai irányultsága Kádár László professzor tanításának köszönhető. Életművét a tabutémákat áttörő, konfliktusfeltáró írások jellemzik. Ezért sokszor a magyarországi egyetemekről kiszorítva alakította később "iskolává" terebélyesedő munkásságát, melynek eredményeként, tanítványainak köszönhetően az 1990-es évektől a magyar nyelvű térképeken egyre inkább megjelentnek - s egyre helyesebben - a határon túli magyar helynevek. A rákkal való tizenegy éves küzdelemben végül alulmaradt, és 2001. április 27-én elhunyt.[1]
Munkássága[szerkesztés]
Életében több intézményben tanított: volt az ELTE Regionális-földrajz tanszékének tanára, az ELTE Térképtudományi Tanszék tanára, a Balaton Akadémia tanára, a Soproni Egyetem tanára. A csíkszeredai Bolyai Nyári Egyetemen számos alkalommal előadott. Megalapította a Lóczy Lajos munkacsoportot, és közösen lerakták a Kárpát-medence földrajzának új alapjait a helynévtár, a térbeosztás, a rendszerezés tekintetében.
Életében írt 15 könyvet, ezen kívül számos tankönyvnek, egyetemi jegyzetnek volt szerzője, társszerzője, szerkesztője. Kétszer annyi tanulmány, lexikon szócikk, enciklopédia-fejezet, recenzió szerzője, számos térkép szerkesztője, ill. több idegen nyelvű könyv magyarra fordítója. Ő volt a magyar nyelvű földrajzi szakemberek találkozójának, a HUNGEO-nak az egyik szellemi atyja. Az első találkozó egyik főszervezője.
Hevesi Attilával együtt kidolgozták az első, modern, a teljes Kárpát-medencére érvényes többnyelvű kistájkataszteri beosztást.[2]
Pályájának egyik legfontosabb alkotása az élete végén befejezett Magyar településtár, ami egy olyan speciális helységnévtár, ami nem magyar nyelv központú, hanem a Kárpát-medencében élő népek nyelvét figyelembe vevő településtár.
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Menedzsment-Marketing-geopolitika
- Románia tájföldrajzi beosztása
- Moldva-Csángóföld-csángó sors
- Fehéroroszország-Ukrajna-Moldávia
- Kárpátalja földrajza
- Földünk-környezetünk I-IV.
- Partium
- Történeti-gazdasági területegységek: I. Európa, II. Afrika-Ázsia, III. Amerika-Ausztrália-Óceánia-Sarkvidékek
- Útkereső ország, Románia
- Szlovákia földrajza
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- A magyar nemzetért emlékérem (Magyarok Világszövetsége, 1998)
- Julianus-díjjal tüntették ki a szórványmagyarságért végzett szolgálataiért (1996)
- Emlékére a Magyar Földtani Társulat díjat alapított, amit a HUNGEO-n adnak át évente[3]
- A Karcagi Nagykun Református Gimnázium 2011 óta évente kiosztja a "Dr. Hajdú-Moharos József Földrajzi Tanulmányi díjat"[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [Magyar településtár, Kárpát-Pannon kiadó, 2001]
- ↑ A Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása
- ↑ HUNGEO 2012-es hírlevél
- ↑ Dr. Hajdú-Moharos József Földrajzi Tanulmányi Díj
Források[szerkesztés]
- dr. Rétvári László nekrológja: http://lazarus.elte.hu/hun/hungeo/2002/hmj.htm
