Hajdu Győző

Hajdu Győző (Székelykocsárd, 1929. augusztus 3. – ) erdélyi magyar író, szerkesztő. Hajdu Zoltán öccse.

Életpályája

A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1948), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett (1952). Már mint egyetemi hallgató Gaál Gábor mellett dolgozott az Utunk szerkesztőségében, majd az 1953-ban induló Igaz Szó főszerkesztője lett s maradt három évtizeden át, meghatározva a lap profilját, szellemi anyagát, alkalmi kampányait és emlékszámait.

Első munkája Természettudomány cím alatt kollégiumi kiadásban jelent meg (Marosvásárhely, 1952). Cikkeit, tanulmányait, jegyzeteit az Igaz Szón kívül az Utunk, a Művelődés és a napilapok közölték.

Életcélja, életműve az 1967-ben megjelent Műhely c. cikkgyűjtemény bevezetője szerint a szerkesztés. A közölt írói arcképsorozat Tompa Lászlóról, Kovács Györgyről, Gagyi Lászlóról, Bajor Andorról, valamint a példaként felmutatott Bajza József, Thury Zoltán, Eminescu, Caragiale, Ady, Móricz Zsigmond, Gaál Gábor, Arghezi névsora tudatosan kifejlesztett irodalompolitikai jelzőrendszerre utal, mely a nemzeti hagyományok korszerű vállalásához s a Forrás-nemzedékek befogadásához vezetett. Összeállította és előszóval látta el Thury Zoltán válogatott novelláinak kötetét (Haladó Hagyományaink, 1954), utószót írt Móricz Zsigmond Úri muri című színdarabjának romániai kiadásához (1965), előszavával és függelékkel látta el Kovács György Erdélyi tél című regényét (I–II. Tanulók Könyvtára, Kolozsvár 1976).

Felesége, Ádám Erzsébet színművésznő számára irodalmi esteket szervezett, saját mondandóját is beleszőve a Harangtisztán (1974), a József Attilát idéző Rejtelmek ha zengenek (1976), a Kriza-emlékestre szánt Vadrózsák (1978) és a Bethlen Gábor fejedelmet Móricz Zsigmond nyomán megjelenítő A nap árnyéka (1980) című előadások műsorába. A munkásság gondjait vitte színpadra Taub János rendezésében Ne szólj közbe, hallgass végig című darabja a Temesvári Állami Magyar Színház bemutatásában (1971). A marosvásárhelyi munkásmozgalom dokumentumai és József Attila-versek alapján készült Van ilyen szerelem c. publicisztikai montázsdrámáját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata mutatta be (1981).

Az 1989 utáni másfél évtizedben főleg mint az Igaz Szó volt főszerkesztője, mint a Ceaușescu diktatúra „udvari költője”, mint az Együtt (1991) c. folyóirat elindítója került célkeresztbe az ügynök viták, s a romániai magyarság nemzetfelfogása kapcsán.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Online hozzáférés

További irodalom

• Balogh Edgár: Vallomás a szerkesztő szerepéről. Előre, 1967. június 8.
• Láng Gusztáv: Műhely – "titok" nélkül. Korunk, 1967/11.
• Huszár Sándor: Józan vallomás arról, hogy két boros katona még mindig eredményesebben támaszkodik egymásra, mint az erényes pecsenyesütők felekezetére. Tréfás köszöntő. A Hét, 1979/32.