Hagymazöld ostorkígyó

Hagymazöld ostorkígyó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Siklófélék (Colubridae);
Alcsalád:	Ahaetuliinae;
Nem:	Ahaetulla;
Faj:	A. prasina;
Tudományos név
	Ahaetulla prasina; (Boie, 1827)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú médiaállományokat és Hagymazöld ostorkígyó témájú kategóriát.

Az hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla prasina) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Friedrich Boie brit zoológus írta le 1827-ben, a Dryophis nembe Dryophis prasinus néven.^[1]

Alfajai[szerkesztés]

Ahaetulla prasina medioxima Lazell, 2002
Ahaetulla prasina prasina (F. Boie, 1827)
Ahaetulla prasina preocularis (Taylor, 1922)
Ahaetulla prasina suluensis Gaulke, 1994^[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.^[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 150 centiméter, de igen karcsú, hátul méregfogas álsikló faj. Feje jól elkülönül a vékony nyaktól. Arcorra megnyúlt, szembogara fekvő tégla alakú. Enyhén mérgező, de általában ártalmatlan az emberre.

Életmódja[szerkesztés]

Lomblakó. A bokrok, cserjék ágait kivételesen ritkán hagyja el, még folyadékszükségletét is a levéllemezek öbleiben összegyűlt esővízből elégíti ki. Kisebb gyíkokat (főleg gekkókat, ritkábban madárfiókákat eszik. A mérgével megölt zsákmányt egészben nyeli el.